Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Csukovits Anita: A váci vásár: múlt, jelen és jövő
építmények és intézmények: fogadók, kocsmák, boltok, műhelyek. Az évszázadok során a központi fekvésű vásárhelyet kinövi a vásár. Ekkor ez a régi, központi fekvésű vásárhely általában megmarad belső vásártérnek, amelyen aztán a kirakodóvásárokat tartják, az állatvásárnak pedig a város szélén új helyet jelölnek ki, ahová a cédulaház, a terményraktárak, s a karámok kerülnek. A későbbiek során a belső vásártér - itt tartják a hetipiacokat is - köré szerveződik a település kereskedelmi körzete, itt nyílnak a boltok, vendéglők. Idővel a vásár tovább differenciálódott: külön helyen árultak a helybeliek és a vidékiek, más és más helyen árusítottak a különböző árusok, árufajták szerinti csoportban a kézművesek. A 19. század közepére-végére legtöbb vásárunknak rögzített árusítási rendje alakult ki, „utcákkal”. Pótvásárt is tartottak akkor, amikor a rendes vásárt a maga idején valamilyen ok következtében nem tudták lebonyolítani (pl. kolera, árvíz, állatvész esetén). Az urbanizációval és a vásárok fejlődésével együtt járt, hogy a 19. század végére a kirakodóvásárok is kiköltöztek a települések belsejéből, többnyire az állatvásártér szomszédságába. Szintén a 19. század ipari fejlődésének köszönhetik létrejöttüket az azóta is virágzó indusztriális-ipari vásárok. A vásárokon az árusítás sátrakban (deszka, ponyva), asztalokon, és földre terített ponyváról történt. Állandó jellegű sátrak csak a gyakori és hosszan tartó vásárokon épültek, így például Pesten, vagy Debrecenben. A vásárok nemcsak az adás-vétel, az árucsere alkalmai voltak, szerepük a kulturális javak közvetítésében, elterjesztésében, valamint a társadalmi kapcsolatok létrehozásában és ápolásában is jelentős volt. Külön kategóriát jelentettek például a leányvásárok. A vásároknak a mindennapi életben betöltött jelentőségét leginkább az mutatja, hogy több, a vásárhoz kötődő életviteli mód alakult ki az évszázadok folyamán, mint a kupec, a kofa, a vásári koldus. A vásárok fénykora a 20. század közepére elmúlt, de megszüntetni ezt a kereskedelmi formát a szocializmus évtizedei sem tudták, így megélték a rendszerváltást. Az 1980-as, 90-es évek gazdasági átrendeződése során azok közül, akik elveszítették a munkahelyüket, sokan váltottak kiskereskedői engedélyt, s választották kényszerből a - nem könnyű - vásározó életformát. A hagyományos országos állat és kirakodóvásárok mellett ma már rendeznek külön kisállatvásárt, régiségvásárt, autóvásárt is. Az országos vásárnaptár letölthető az internetről is. A kereskedelem fejlődése - vagy visszafejlődése, személytelenedése - a plázák, bevásárlóközpontok létesítésének korában akár oka-fogyottnak is tarthatnák sokan a vásárt, mint árucsere-módot, de a tények egyelőre nem ezt mutatják. Bizonyos termékfélék beszerzése máshol nem, vagy csak sok utánajárással oldható meg. Ilyenek például a falusi életmód bizonyos szükségletei, a vidéki emberek ruhadarabjai - csizma, kalap-sapka, megfelelő cipő, kendő — s itt kap kötőféket, kapanyelet, hordót az, akinek arra van szüksége. Emellett természetesen jelentős az olyan áruk köre is, ami máshonnan ugyanúgy beszerezhető - pl. farmer, póló, pulóver -, de a vásárlás lélektana működik, így ezek a portékák is gazdára találnak a vásárban. Az elmúlt két évtizedben a hagyományos árucsere-formák fennmaradtak, sőt, teret is nyertek, hiszen napjainkban egyre több kulturális rendezvény kínálatát gazdagítja népművészeti kirakodóvásár, ahol igyekeznek visszacsempészni a letűnt korok vásári hangulatát, ahol előtérbe került a minőség, ahol népszerűsítik a népi mesterségeket, a kézművességet, a népművészeti hagyományokat. Ugyanakkor intő példa lehet, hogy a környéken érdeklődés hiányában már szűntek meg vásárok, mint például az aszódi és a gödöllői. Az elkövetkező 1-2 évtizedben dől el, hogy a vásárok meg tudják-e őrizni a kereskedelemben eddig betöltött szerepüket, képesek-e megújulásra, vagy az idősebb 216
