Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Lovass Kiss Antal: "Itt már nem férfi és női viszonyról, hanem pénzről van szó". A rendszerváltást követően kialakult két sajátos női szerepe: a családfenntartó nő és a vállalkozó felesége

1.1. Felülről vezérelt szerepek, változás az államszocialista rendszer idején A hagyományos női szerep változásához leginkább a parasztság megszűnése és a teljes foglalkoztatottság bevezetése vezetett. Az államszocialista rendszer a mezőgaz­dasági szektorból, a kinyíló agrárolló következtében jelentős tőkét vont el, ami nagyon alacsony jövedelmeket eredményezett, és a rurális térségben fokozottan szükségessé tette a nők foglalkoztatását. A kétkeresős családmodellt a bérek drasztikus csökkentése tette indokolttá, mivel a családfő jövedelme már nem volt képes önmagában biztosítani egy család megélhetését. A lokális közösség normaés erkölcsi rendszerét tradicionálisan a nők működtették, így a nők munkába állási igénye elfogadottá vált a lokális társadalmakban is. Ugyanakkor a férfi szerepek átvállalásának gyakorlata továbbra is élő maradt, különösen a hatvanas évek második felétől kiteljesedő második gazdaságban. A család gazdasági alapjainak megteremtése továbbra is elsődlegesen a férfiak feladatköre volt, azonban saját házkö­rüli munkájuk végzésére csak a jövedelemszerző, kereső tevékenységük szünetében, a mezőgazdasági holtszezonban, vagy amikor az ingázók hétvégén hazautaztak, illetőleg szabadságon voltak nyílt lehetőségük. A férfiak ideiglenes távolléte idején, feleségük vál­lalta át az egyébként férfimunkának számító házkörüli tevékenységeket (növendékbikák ellátása). Ám ez a női szerepátvétel szigorúan csak a férfiak távollétének idejére terjed ki. A férfimunkák tehát valójában nem váltak női munkává, még akkor sem, ha ezeket a nők huzamosabb időn át végezték. Eszerint a mobilis helyzet, a szocialista érában továbbra is a férfi szerepnek volt alárendelve.9 Ugyanakkor az új hatalom rendeleti úton is igyekezett beleszólni és szabályozni a nők munkavállalását. A nők munkavégzését tiltották minden olyan munkahelyen, ahol egészségre ártalmas technológiát alkalmaztak.10 Nem csak a traktor és kombájnvezetés, szántás, permetezés volt tiltott az állapotos nőknek, hanem a terhesség negyedik hónap­jától olyan tevékenységek is, amelyeket a hagyományos paraszti gazdaságokban szülésig végezhettek az asszonyok (marokszedést, kévekötést, gyümölcsszedést).11 Tiltólistára kerültek továbbá olyan foglalkozások, amelyek korábban is férfi tevékenységnek minő­sültek (patkolás, kútásás, kubikolás). Később a nők számára tiltott foglalkozások listáját többször módosították.12 Az államszocializmus időszakában a nőkre vonatkozó törvé­nyek a nők munkavállalását igyekeztek összeegyeztethetővé tenni a biológiai és szociális (gyereknevelés) reproduktív szereppel.13 A szocializmus időszakában a vizsgált településen a központi döntések végrehajtása érdekében a helybeli tsz-ben foglalkoztatták a településen munkát vállaló nők jelentős részét. Többnyire a szakképzettséget nem igénylő alacsonyabb bérű és presztízsű szektor­ban kaptak munkát. A munkahelyek biztosítása érdekében a helyi vezetőik kénytelenek voltak akár a szövetkezet jövedelmezőségének rovására is, gyakran szociális alapon fog­lalkoztatni a többnyire szakképzetlen munkaerőt. így a mezőgazdaság idény jellegéből következően, míg az év bizonyos időszakaiban olcsó, könnyen elérhető idénymunkák 9 Fél E.-Hofer T. 1967. 8-9.; Hanák P. 1988. 270-271. 10 A30 és 31/1951. (1. 30-31) sz. Minisztertanácsi rendelet intézkedett a tiltó listák kialakításáról. 11 Az 53/1953. (XI. 28.) sz. és az 1004/1953. (II. 8) sz. rendeletek. 12 1966 (4/1966. (X. 21.) MüM rendelet) és 1982 (6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet. 13 Magyarországon az ösztönzésen volt a hangsúly, ellentétben pl. Romániával, ahol a rendszerváltá­sig abortusztilalommal igyekeztek a nők biológiai és szocializációs reproduktív tevékenységét kikényszeríteni. (McIntyre, R.J. 1985. 270-285.) 195

Next

/
Thumbnails
Contents