Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Ujváry Zoltán: Szlovákosodás, magyarosodás, asszimiláció

tül énekelnek, ’s tótul prédikálnak.” (Megdöbbentően hasonló mai példa: a szlovákiai Gömör magyar falujában, Méhiben 1992-ben a hívek a templomban magyarul énekelnek, a pap szlovákul prédikál, amelyből a lakosok egy szót sem értenek.) Csaplovics további példái: „Zólyom, Hont és Bars Vármegye Bánya Városaiban majd nem egészen elenyészett már a’ Német nyelv.” „Gömör Vármegye eleinte tsak Magyarokból és Németekből állhatott, a’ kik talán még a’ Magyarok bejövetele előtt ott telepedtek le ’s bányászságot űztek, melly már most megszűnt. Erre mutatnak a’ faluk és városok sőt vidékek német nevei, erre a’ régi német Jegyző könyvek ’s egyéb emlékek; most a’ németekből tótok lettek.” Csaplovics megjegyzi, hogy „az úgy nevezett Törzsökös Németeknek száma napról napra kisebb, mivel vagy megmagyarosodnak, vagy megtótosodnak.” Nincs „példa arra Magyar országban, hogy Tót falvakból Német lett volna.” 152 692 görög katolikus szlovákból megállapítja, hogy azok eredetileg ruszinok voltak s szlovákká váltak.10 11

Az elszlovákosodott falvakról már több tanulmányomban írtam. A kérdéssel több kutató foglalkozott." Néhány példára még hivatkozom. Manga János, akinek szlovák elkötelezettsége közismert, a magyarországi szlovákokról írt tanulmányában számos magyar, illetőleg német településű faluval kapcsolatban különböző forrásokra utalva megállapítja, hogy azok a szlovák betelepülők hatására elszlovákosodtak: „a betelepülő szlovákság nyelvét számottevő magyarság is átvette, tehát a szlovák környezetben a magyarok is elszlovákosodtak, s természetesen a nyelvvel együtt a szlovákság által hordozott szellemi kultúrának is hordozóivá váltak.12

Számos munkában találunk példákat az elszlovákosodásra. Már említettük, hogy a Békéscsabára települt szlovákok asszimilálták a helybeli magyarokat. Komárom megyében a múlt század közepén a magyar Bánhida, Oroszlány és Szőlős elszlovákosodott.13 Újabb megfigyelés szerint aNyitra vidék peremfalvai fokozatosan szlovákosodnak. Nagyon figyelemreméltó a magyar Szalakusz példája. Az ottani magyar nemesek szlovák cselédei a falut elszlovkosították.14 Az adatok többsége azt mutatja, hogy a vegyes lakosságú - magyar—szlovák, német-szlovák — falvak szlovákká váltak. így pl. a bükki hutákban és hámorokban a nem szlovákokat a szlovákok asszimilálták.15

A szlovákosodásra vonatkozó példákat bőséggel idézhetnénk. Az asszimilációs folyamatról, annak nagyságáról, a szlovákság számának az egy-másfél évszázad alatti növekedéséről a statisztikai adatok jól tanúskodnak. Csaplovicsnál olvassuk, hogy a 19. században Magyarországon (a század első harmada) 1 672 000 (?) szlovák élt. A szlovák vezetők 1849. március 19-én kelt, az uralkodóhoz intézett petíciójukban „majd három millió lelket számláló szlovák nemzet”-ről írnak.16 Napjainkban a hivatalos népszámlálás

10 Csaplovics: i. m. 22, 33-34, 47, 63-64.

11 így pl. Körösi József: Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében. Budapesti Szemle, LXX111. 1893. 176-199.; Magyarosodás és eltótosodás Nyitra megyében. Budapesti Szemle, LXXXVI. 1826.394-418.; Kovács Gyula: Eltótosodott magyarok Barsmegyében. Ethn. X. 1899. 293-297.; A magyarországi ruszinok szlovákosodott magyarosodásáról, illetőleg magyarrá válásáról; Paládi-Kovács Attila: Ukrán szórványok a 18- 19. században a mai Magyarország északkeleti részén. In: Népi Kultúra-népi társadalom, VII. 1973.327-367.; A magyarosodás kérdéseivel Békéscsabán Szabó László részletesen foglalkozik idézett munkájában.

12 Manga: i. m. 218.

13 Balogh Pál: A népfajok Magyarországon. Budapest, 1902. 359.

14 Morvay Judit: Az etnikai csoport fogalmának kérdéséhez a Nyitra-környéki magyar falvak vizsgálata alapján. In: Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához, (szerk.: Paládi-Kovács Attila) Budapest, 1980. 158.

15 Sipos István: Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta und Hámor-Gemeinden des Bilkk- Gebirgen. Budapest, 1958.

16 Spira György: A nemzetiségi kérdés a negyvenyolcas forradalom Magyarországán. Budapest, 1980.

206.

177