Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
helyhiány miatt sorban történik a temetés, és csupán az egyik oldalban volt lehetséges a sírfülke ásása. Ezek készítése is csupán az első temetés alkalmával volt lehetséges. Ha a temető betelt, az újratemetésre került részem már nem lehetett sírt ásni a föld bolygatottsága következtében. Részben ezzel is magyarázható, hogy az 1950-es években törvényhatóságilag tiltották az oldalsó sírfülkés sírok készítését. A rendelettel elsősorban a nagyobb településekben szüntették meg a hagyományos temetkezési módot, de a kisebb lélekszámú falvakban tovább élhetett ez a szokás, ahol „pandal alá temetnek” (Madocsa, Tolna megye). A sírfülkék megszűnésével kapcsolatban hozható kapcsolatba a koporsó fölé készített építmények elterjedése. Másrészt pedig kegyeleti okok magyarázzák: temetés alkalmával ne érje közvetlenül a föld a koporsót, s az ne hallasson dübörgő hangot. Tiszavárkonyban (Jász-Nagykun-Szolnok megye) a koporsó takarásának három módja ismeretes például. Ősi szokásnak tekinthető az, amely szerint nádpallóval takarták le a koporsót. A második módozat szerint közvetlenül helyeztek deszkapallót a koporsóra, míg a harmadik változatban sírépítményt készítettek. A sírgödör falába három keresztfát rögzítettek riglivd a koporsó felett, s arra rakták a deszkapallókat. Ez a sírépítmény általánosan elterjedt a Kárpát-Európában (Csíz, Székelyszáldobos, Parajd, Somorja, Karcag, Szatmárcseke, stb.). „Túlfejlett” változata már téglafalra helyezett deszka, („bárka”) vagy betonlap, amely valóságos kriptává avatja a hagyományos, köznépi sírhelyeket.96 A sír készítését, illetve a gödör alakját a talajviszonyok határozzák meg. A laza szerkezetű homoktalajon csupán „egyszemélyes” veremsírt lehet kiásni, amelyet egyenes sírnak (Bölcske, Tolna megye), talpas sírnak (Bugyi, Pest megye) is neveznek. A hossza 1 öl, vagyis közel két méter, mélysége úgyszintén annyi, szélessége pedig kétkönyöknyi. Az ormánsági Pettenden (Baranya megye) a Dráva hordáiékos talajára telepített temetőben az egészen laza szerkezetű homoktalaj miatt trapéz alakú sírgödröt ásnak az omlás elkerülése érdekében, melynek szélessége felül 2 méter, míg a sírgödör alja csupán 70-80 centiméter széles. A kötöttebb talajú vidékeken több személyes családi sírokat készítettek oldalsó sírfülkékkel. Az elmúlt évszázadban - a recens néprajzi kutatás bizonyságaként - a kiscsaládi temetkezés tükröz bizonyos hagyományszerűséget. Egy-egy család tagjai - rendszerint egy-két generáció - temetkezett úgy, hogy a sírgödör aljában, annak egyik vagy mindkét oldalába sírfülkét mélyítettek, ahová behelyezték a koporsót. ílymódon rendszerint három vagy öt halott temetésére adódott lehetőség. A soron következő parcellában is lehetett hasonló sírgödröt ásni, azonban már arra nem volt lehetőség, hogy az egyes család, a „nagycsalád” közel kerüljön egymáshoz, elfoglalva a temető egy meghatározott területét. Szükségszerűen, a szétágazó család a temető más-más részére került. A sírfülkés temetkezésről már a XVIII. századból is van tudomásunk. A különböző temetkezési rendszabályok között 1789-ben hirdette ki a hatóság azt a rendeletet, hogy ,,a’ Tavaszi föld ki gőzölgés által okoztatni szokott veszedelmes betegségek annál jobban el távoztassanak eö Felsége egyenes rendeléséből újonnan parantsoltátik, hogy az el temetendő testek, méllyen temettessenek, sőtt ha né talánn ez nem tartatott volna, , az ilyen régi sírokra, kivált, ha egybe több testek tétetnek 3. ’s 4. lábni magasságra töltessen fel a’ föld”.97 98 Az 1819. évi püspöki látogatás alkalmával több helyen utaltak a mély sírok ásására. Például Úszódon azt állapították meg, hogy ”A’ sirók mindenkor méllyen ásattanak valamikor a’ Dunának apálya engedi, a’ mellyel QO egyarányúságot tart a’ Földünknek nedve. Az oldalfülkés sírok megnevezésére több terminológia ismeretes a magyarság körében (I. térkép). Legelterjedtebb a padmaly, padmal, pádnál elnevezés. A Tiszántúl egész területén, 96 Vő. NOVÁK László, 1982. 295-296. 97 PML NkV Prot. Current. Opp. Nagy-Körös sonans ab anno 1788° die 17° Okt. 78.f. 1789.márc. 19.; NOVÁK László, 1978a. 229. 98 RL Can. Gen.Vis. Soltir träte. G. 197. Úszód, 1819. júl. 2. ; NOVÁK László, 1978a. 229. 34
