Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)

III. Temető és sír

Erdélyben, a Kisaföld egy részén padmalyt készítettek." A Zoboralján, Zséren (Ziriany, volt Nyitra vármegye) paciméinak nevezik a sífülkét.99 100 Gömörben padnalos sírokat ástak, mint Ajnácskön (Hajnacka), Gömöralmágyon (Gemersky Jablonec), Csízen (Ciz), Rimapálfalán (Pavlovce), Damyán (Drna), Harmacon (Chrámec), Rimaszécsen (Rimavská Sec), s más helyeken.101 A zempléni Hegyközben szintén.102 Erdély-szerte is ez a terminológia használatos, mint Homoród vidékén,103 a Kisküküllő mentén,104 Kalotaszegen,10' a Szilágyságban.106 A Dunántúlon, a Gerecsehegység vidékén (Epöl, Bajna, Nagyság, Komárom megye) a padmaly helyi változata apadman.107

A Duna-Tisza közén, a Tápiósá^ban, a Börzsöny-hegység déli részén (Nót>rádverőce) a pandaly, panda! terminológia ismeretes.108 Jászkiséren „pandal alá” tették a halottat.109 Dunántúlon Tolnában fordul elő a pandaI elnevezés (Nagydorog, Sárszentiőrinc), megtalálható a Kisalföld északi részén is, így Búcson (Búc, volt Esztergom vármegye), Madáron (Modrany, volt Komárom vármegye), Garammikolán (Zeliezovce, volt Bars vármegye), Csállóközaranyoson (Zlatná na Ostrove, volt Komárom vármegye), Perbetén (Pribeta, volt Komárom vármegye).110 Ugyancsak tolnai helységekből ismeretes a pandal ló (Madocsa), a paksi evangélikusoknál a panda, pandum terminológia a pandaly név variánsaként.111

A Tisza menti Tószegen, Vezsenyben (Jász-Nagvkun Szolnok megye) a református temetőben az oldalfülkés sírokat padlonos sírnak nevezik.112 Ennek a terminológiának kiterjedése észak felé mutat. Az Aggteleki-karszt falvaiban is megtalálható apadlan megnevezés.113

A padmaly és pandaly mellett más név változatok is ismeretesek. Somogybán gadar, kadar névvel illetik az oldalfülkés sírokat (Csurgó, Kaposszentbenedek, Somogyjád, Somogytúr, Szenna), míg Baranyában, az ormánsági, a zselicségi falvakban „part alá teszik” a halottat (Hedrehely, Nagydobsza, Szulimán, Csertő, Adorjás, Kémes, Ibafa, Kisharsány).114

A Cserehát, s a borsodi Alföld vidékén különös sírokat készítenek. A két méter hosszú és mély sírgödröt megássák, azonban ide koporsót nem temetnek, hanem annak a sír végében ásnak hosszanti irányban sírfülkét, ahová több koporsót is be lehet helyezni (újratemetés esetén a csontokat a sírfülke szélében helyezik el). Ezt a sír-típust nevezik /aiptálynak (Tiszaluc, Borsod megye). A temetés után nem csupán a sírgödröt - ahol a koporsót leeresztették -, hanem a sírfülke feletti részt is felhantolják, s ennek megfelelően nagy, hosszú, kettős sírhalmot készítenek. A hosszanti sírfülkés sír hasonló a téglaboltozatos sírépítmények konstrukciójához. Mivel földbe mélyítik a sírt, kapta az a „kriptály”, kripta nevet.11' Az erdélyi Torockón - mint utaltunk rá - szintén kriptaszerű sírokat készítettek. Nem a földbe ásták, hanem a hegyoldal sziklafalába vájták a sírboltot.116

99 GYÖRFFY István, 1907. 94-105.; ZENTAI Tünde. 1972. 305-309.;

100 VIRT István, 1982.

101 S.gy. (1984, 1995)

102 PETERCSÁK Tivadar. 11978. 95.

103 S.gy. (2002)

104 KOS Károly. 1978. 95.

105 S.gy. (2002)

106 KOS Károly. 1974.

107 NOVAK László, 1982. 290.

108 NOVÁK László, 1983. 132.

109 S.gy. (1982)

1,0 S.gy. (1984)

111 NOVÁK László, 1982. 290.

112 NO VÁK László, 1983. 132.

113 KUNT Ernő, 1978. 57.

114 NOVÁK László. 1983. 132-133.

1,5 S.gy. (1987)

116 ORBÁN Balázs. 1871. 223.

35