Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)

III. Temető és sír

padmalyba helyezték, és viszont. Dömsödön (Pest megye) rendszerint „haza felé temettek”, azaz a falutól északra elhelyezkedő temetőben mindég dél felé, a falu felé eső pandalyba tették az első

halottat. Ha már mindkét oldalba temettek, a harmadik halottat középre, a sírgödör aljára helyezték. Általában ha mindkét szülő elhalt, középre tették a gyermeket vagy az unokát. A közös sírban négy több tetem is nyugszik, mint például Ocsán, Madocsán. A kisgyermekek, csecsemők koporsóját gyakran a sírgödör felső részén vágott sírfülkékben helyezték el. Több temetőben csupán a az egyik oldalba készítettek fülkét. Rendszerint ott fordult ez elő, ahol sűrűn és sorban történt a temetés. Györkönyben (Tolna megye), Szarvason (Békés megye) csak a baloldalon, míg Nagydobszán (Baranya megye), Gyönkön, Nagydorogon, Pakson (Tolna megye), Szennán (Somogy megye) csak a jobb oldalon vágtak sírfülkét.

Az oldalsó sírfülke megtalálható a nemzetiségek lakta vidékeken is. A szlovák evangélikusok podmolanak nevezik a padmalyt (Mezőberény, Szarvas, Békés megye). A padmalyt az evangélikus németek Györkönyben (Tolna megye) „unterschuben”, Gyönkön (Tolna megye) „underschup” („alátenni”), Kömlődön (Tolna megye) „grabe perseite” („oldalt ásni”) kifejezéssel nevezik meg.95

Az oldalsó sírfülkés sírok készítése alapvetően a kiscsaládi temetkezés megnyilatkozása, amely jól kifejezi az összetartozást. Elsősorban vonatkoztatható ez azokra a temetőkre, ahol a

95 S.gy. (1975, 1979)

33