Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
ér - délre eső területre, a Kecskemétre vezető út nyugati oldalára. Az 1739-1740. évi pestisjárvány után megtiltották az ide való temetkezést, lezárták, és a Kecskeméti út keleti oldalán nyitották meg az újat.3' Kecskeméten 1700-ban nyitották meg a reformátusok temetőjüket, amelyet az 1739-es pestisjárvány után zártak be. Az új temető helyét a Tolnára vezető út mentében jelölték ki. A római katolikusok a pestisben elhaltak számára létesítették a Szent Háromság temetőt.37 38 A Jászkunság 1745-ös redempciója, megváltakozása után újjáépültek a helységek, a templomokat bővítették, rendezték a település szerkezetét. Jászapátiban a tanács 1754. január 26-án határozott arról, hogy a templomot fallal vegyék körbe, és ott temetkezni lehessen: ,,A’ miképpen már regen projectáltatott: hogy az Úr istennek Ditsőségére, és B. Szűz Anyánk nagyobb tiszteletire az templom kerül keríttessék kő fallal, az márt az közönséges Lakosokkal edgyütt el is végeztetett. Hanem most úgy végeztetik, hogy a’ ki tizeneöt forintot fizeti annak egy ölnyi temető-helye lészen belől a’ kőfal mellett úgy hogy a’ Successori39 is oda temetkezhetnek, míg helyek lészen, a’ ki pedig 30 fizet két ölt lészen, és így minden ölnek 15 for lészen a’ taxája, a’ vectura pedig a’ materialékk’ közönséges lészen” - jelentették ki.40 Rövid idő múltán, 1759-ben, a mezővárosi tanács május 12-én tartott gyűlésében már a temető szűk volta került napirendre: „Mivel már az Czinterem, avagy temető hely meg tölt annyira, hogy tsak egy alkalmatos sírtis többé nem lehetne ásni, Azért Korher Ignácz T[isztelen]dő Plébános és V[icze], Esperess Úrral egygyet értvén, az N[emes], Tanáts meg egygyezett azon, hogy az temető hely az Hevesi Útnál lévő Kápolna, és Czédula ház között excindáltasson, mely meg is lett a’ szerént” - szólt a határozat.41 A helység szélén lévő vásártéren, ahol már állt a kápolna, jelölték ki a temető helyét, ahol azóta is temetkeznek a jászapátiak. Itt építették fel a kerítés vonalában a stációkat, valamint a barokk jellegű impozáns kálváriát a kápolna közelségében, s magát a temetkezési helyet is „Kálvária temetőnek” nevezték el róla.42 A protestáns egyházi hatóság is tiltotta a templom körüli cinteremben történő temetkezés. A református egyház 1567-es debreceni zsinata is foglalkozott a temetés kérdésével. Megtiltották a templomban és a templom körüli, cinteremben történő temetést, azzal az indoklással, hogy „tiszta helynek, nem dögösnek kell lenni ahol prédikálnak”.43 Samorjai János 1636-ban készített munkájában a kálvinisták temetkezésével kapcsolatban írja, hogy „Temető helyeket tartunk, vagy a’ városok, faluk kívo°l, mint a’ réginek, mezoen, Gén. 23. Luc. 7. kertben, Joh. 16. avagy ben’ a’ várasokban, falukban, Templomok kívoel, a’ kerítésen belocl, avagy ben’ a’ Templomokba, avagy arra való kápolákba avagy foeldoen való boltokban”.44 Geleji Katona István LXXVI. kánona is - „melyeket részint a magyarországi, részint az erdélyi régi kánonokból egybegyűjtött s a kor kívánatához képest több másokkal is bővített és kissé jobb rendbeszedett” - foglalkozik a temetővel: „A hívek megvált testeit, melynek egykor a szent léleknek voltak templomai s szervei - az első rendű pártfogókat kivéve, kik ősi jog szerint a templomokban vagy kápolnákban szoktak temetkezni, - a városokon és helységeken kívül fekvő temetőkben tisztességesen kell eltemetni, jelessen: az egyház már megállapított határozata szerint a harangok mérsékelt meghúzásával, illő énekléssel és halotti beszédtartással.” - rendelkeztek 1649-ben.45 37 NOVÁK László, 1982a.; A város rendezése kapcsán a tanács 1898-ban döntött a temetőnek a városhoz eső részének felszámolásáról, utcák felnyitásáról és háztelkek kiméréséről. A temető tovább teijeszkedett a Kecskeméti út mentében déli irányban, s a jelentősebb sírköveket - köztük a jeles körösi tanárok, lelkészek sírköveit, Arany sírverseket őrző síremlékeket-áttelepítették az új részre. NOVÁK László, 1989. 307-310. 38 NOVÁK László, 1995. 169. 39 A család tagjai, örökösei. 40 JNSZML Jászapáti Levéltára Protocollumjkv. 1745/59. 112.pag. 41 JNSZML JALev. Prot. jkv. 1745/59. 201.pag. 42 NOVÁK László, 1995. 169. 43 KIS Áron, 1881. 554. 44 SAMORJAI János, 1636. 190. 45 GELEJI KATONA István, 1649. 39-40; Vö. KISS Kálmán (szerk.), 1875. 19
