Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Szabó László: A Tiszazug szántóföldi gazdálkodásának helye az Alföld gazdálkodásában

ám itt a kettőzővilla használata az általános, s ezzel inkább a Tiszántúlhoz kapcsolódik.544 Néhány terminus, mint pl. a kukorica tengeri nevének ismerete, de szórványos használata, a gaz szó volta gabonaszár jelentésben, a takarás szó aratás értelemben való használata erős tiszántúli hatást mutat, de kapcsolja gyengébb szállal a Dél-alföldhöz is.545

A Duna-Tisza köze felől terjedt, s nem északról az egymankós kasza használata az újabb időkben, csakúgy, mint az expanzívabb kukorica szó. Ezen túl nehéz e területtel földművelés terén kapcsolatot kimutatni. Feltűnő, hogy a kapcsolatok (munkavállalások) ellenére sem mutatható ki a Duna-Tisza közén meglévő - olyan díszített - kévekötő fák alkalmazásának emléke a Tiszazugban. Északi irányba mutat az, hogy a gabona szó a Tiszazugban általános, összefoglaló jellegű szó, valamennyi kalászost együtt jelenti. Ezeken túl nyugatra és északra nem nagyon vezetnek szálak, illetve olyanok, amelyek az egész Alföldet jellemzik Dél-Pest, Dél-Heves, Dél- Borsod síksági területét is beleértve.546

544 SZMNA 1.1. 5. kcs., II.2.5.kcs.l.tk, illetve a kötött és kötetlen kezelés viszonyához: SZMNA I. 1.4.kcs., I.2.4.kcs.4-7-tk. - A kötetlen kezelésnél Békés megyében villát használtak marokverő eszközként: Nagy Gy., 1963.140. /Vásárhelyi-puszta/ Orosházán a rávágásra emlékeznek, s a kötött kezelésre: NAGY Gy., 1965. 140-141. - Békésen a rendrevágás és a favilla használata a cséplőgép előtti korszakot általánosan jellemezte: Márton L., 1984. 384. - Györffy I., é.n. II. 215.- A sarlós aratás területén, északon a kötött kezelés a régebbi. Vö: IKVAI N., 1977. 180-182. /Börzsöny hegység/. GUNDA B., 1937. 52-57. /Bódva völgy/, Ikvai N., 1967. 104-105., 117. /Zempléni hegyvidék középső része/, BALASSA I., 1964. 76-79.

545 Vö: SZMNA: kukorica-tengeri: 1.1.14.kcs., I.2.14.kcs.l.tk. - MNY. I. 31.tk.: a tengeri név Északkelet-Magyarországon a Tisza vonaláig általános, illetve Hajdú-Bihar és Békés megye északi részén használatos. A Dél-Alföldön, Duna-Tisza közén és Észak Magyarországon a kukorica terminus kizárólagos a Tisza vonaláig. - gaz: SZ? MNA: I. 1.2. kcs., I. 2. 2. kcs. 1. tk.- Vö: a lábon álló gabona gaz neve általános: BÁLINT S., 1976. II. 537. /Szeged vidéke/, JUHÁSZ A., 1978. 261. /Sándorfalva/, MOLNÁR L, 1971. 377. /Tápé/, NAGY Gy., 1963. 137. /Vásárhelyi-puszta/, MÁRTON L., 1963. 384. /Békés/ - takarás-aratás: GYÖRFFY L, é.n. II.

21 L, 215., GYÖRFFY I. 1928, ő az Alföldre, ott is inkább a Tiszántúlra tartja jellemzőnek a takarás szót: Vö: takarás: NAGY Gy., 1963. 26. =Vásárhelyi-puszta/, MÁRTON L., 1983. 384 /Békés/, BELLON T., 1964. /Nyírség/ - ERDÉSZ S., 1978. /Nyírség/. - Aratás: BÁLINT S., 1976. 535-536. /Szeged vidéke/, JUHÁSZ A., 1978. 259-260. /Sándorfalva/, MOLNÁR L, 1971. 337. /Tápé/, JANÓ A., 1982. 87. /Szánk, Móricgát/, SZTRÍNKÓ L, 1983. 4L /Kecskemét/, NAGY Gy., 1963. 137. /Vásárhelyi-puszta/, IKVAI N., 1977. /Börzsöny hegység/, GUNDA B., 1937. 52. /Bódva völgy/., IKVAI N.. 1967. 67; 110. /Zempléni hegyvidék középső része/, BALASSA I., 1964. 75. /Hegyköz/, PAPP Zoltán S., 1975. 200-202. /Beregdaróc/. Az aratástakarás szó viszonyához aratóműveleteinkben történetileg: TÁLASI L, 1979-1980. A korábbi jelentés, művelet és értelmezés nem fedi a mait. A történetileg kialakult állapot azonban a Tiszazugot az Alföld tiszántúli részéhez, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megyékhez kapcsolja.

546 Vö: SZMNA I. 1.4. kcs., 1.2.4.kcs. 1-3. tk., 1-1-14.kcs., 1.2.14. kcs.l.tk., I. 1. 2. kcs., I. 2. 2. kcs. 2. tk. - illetve dolgozatunk 21. sz. jegyzete. — A kötözőbot meglétéhez: BELLON T., 1984. 561. /Kecel/, JANÓ Á„ 1982. 92. /Szánk, Móricgát/, SZTRÍNKÓ L, 1983. 44. /Kecskemét/, IKVAI N., 1977. 57-58. /Börzyöny hegység/, GUNDA B., 1937. 57-58. /Bódva völgy/, IKVAI N.,

1967. 109., 116-117. /Zempléni hegyvidék középső része/', GUNDA B., 1984. 68-69. /Szatmár/ - utóbbiaknál északi kapcsolatokat mutat, nem alföldi aratók honosították meg. Vö: TAKACS L., 1969. országos elterjedéséhez: