Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Szabó László: A Tiszazug szántóföldi gazdálkodásának helye az Alföld gazdálkodásában

6. Úgy tűnik, hogy a Tiszazug a legészakibb pontja egy olyan egységes délalföldi kultúrának, amely a Nagykunság déli részét is magában foglalja, s a határvonal éppen a Tiszazug északi határzónáján halad át. Tudjuk azt, hogy a Nagykunság gazdálkodása sem egységes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve kissé különbözik Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras gazdálkodásától, s bizonyos déli, délalföldi kulturális javak Szolnok-Karcag vonaláig terjednek (pl. kerekólak, boglya alakú gabonások, bolondkocsi használata, öregtarhonya neve, a vőfélykalács neve és egy típusa).547 A Tiszazug ugyanakkor számos szállal kötődik a Tiszántúlhoz, a nagykunsági részekhez is, de úgy, hogy itt specifikumok nem mutathatók ki, mert ezek a sajátosságok általánosan megvannak a Tisza vonaláig. A Tisza azonban választóvonal is, s a Tiszazug a legnyugatibb képviselője e sajátosságoknak pl. favillával való marokszedés, a tengeri neve, a kunkötés, s a kunkötés terminus, a kásából, krumpliból, illetve a kásából és lebbencsből készített öregétel, a levestészta laska neve.548

A Tiszazugot a gyenge anyagi ereje miatt a külső kereskedelmi hatások (Felvidék, Erdély) alig érték, talán a tótvilla név és a nyírfa borona mutat csak északra, s egy bizonyos típusú villaforma Erdély felé.549 Eszközanyagában megmaradt helyinek, kisgazdaságai konzerváltak archaikus módokat, meghosszabbították egyes szerszámok életét, s mivel még uradalmaik sem fogadtak be vándormunkásokat, nemhogy paraszti gazdaságaik, csak egyirányú lehetett az új módszerek átvétele: a Tiszazugból eljárók újíthattak. Ez azonban éppen az a réteg, amelynek nem volt saját gazdasága, ahol bevezethetett volna új eljárásokat. A nagykunsági, kiskunsági, mezővárosi parasztgazdaságokhoz képest a Tiszazug fáziskésésben volt: nem tanyásodott területe, igazi földművelésre alapozott paraszti gazdaságot nem alakíthatott ki. Ezért az újítások és más vidékek módszerei átvételének az eltérő gazdaságszerkezet is gátja volt.

547 Vő: SZMNA. 44. kcs., 8.kcs., 58.kcs., 63.kcs. . BARNA G., 1971.

548 Vö: SZMNA. a tárgyaltakon kívül: 22. kcs., 58.kcs., 59. kcs.

549 Vő: SZMNA. 13. kcs., l.kcs. - SZABÓ L., 1968.

279