Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)
A szláv nyelvekben meglévő alakokat - vő.: orosz „grusa256 ‘körte’ jövevény” (SIS 1975) - a magyar és a török adatokkal való összefüggésekben érdemes vizsgálni. A magyar körte gyümölcsnevet meg kell vizsgálnunk jelentéstani oldalról, továbbá meg kell tudnunk, milyen tulajdonnevekben fordul elő, majd vallatóra fogjuk hangtani, alaktani oldalról is. 2.1. A körte valamint a hozzá hasonló formájú tárgyak neveinek és a velük kapcsolatba hozható tulajdonnevek jelentéstani szempontú vizsgálata. A szót, nemcsak mint gyümölcsnevet kell tanulmányoznunk, hanem a gyümölcshöz hasonló alakú tárgyakat is sorra kell vennünk ahhoz256 257, hogy a szó jelentésfejlődésének a lépéseit megismerjük. 2.1.1. körte: „1. A körtefa termése. 2. Körtefa. 3. Villanykörte. 4. Az egyenlőtlen karú mérleg hosszúkásán gömbölyded nehezéke. 5. ... körte formájú fakolonc, amelynél fogva a hajót rögzítő kötél zsinegjét kidobják a partra. 6. ... A vasúti váltó karjának végén levő súlyos korong; körtefa: 1. Az almafával rokon, fehér virágú, szára felé megnyúló alakú gyümölcsöt termő gyümölcsfa 2. ennek faanyaga ...köríve „rég. körtvély ld. körte.,\MÉK). A nevek a tárgynak vagy valamely részének alaki hasonlósága révén születtek. Következésképp a körte szavunk többjelentésű. (MÉK). Meg kell említenünk két körtefajtánkat, az egyik a kálmánkörte: „Aranysárga héjú, zamatos, leves nyári körte” (MÉK), „...egyfajta nagyobb, dudoros, édes nyári körte.... Összetett szó, ... előtagja kármány ... népnév elavulása után jött létre258 259...” (TESz) A kálmánkörte abban különbözik a többitől, hogy ‘foltos vagy dudoros körte’. A kálmán előtag pedig rokon jelentésű a magyar alma239 szóval, amelynek elsődleges jelentése ‘folt, dudor’ lehetett260. A másik a kármánkörte, kármánykörte előtagja a kármán, kármány az addig ismertnél nagyobb méretű körtére utalhat, s etimológiailag a törökségben ismert armud ‘körte’ szóval lehet rokon. A nem gyümölcsöt jelentő szavak közül az alakja miatt ebbe a szócsaládba tartozik a magyar karmantyú ‘melegen bélelt henger alakú ruhadarab,... a cső végének a kiszélesedése...” (TESz) szó kármán része, továbbá a „kármány ‘Karaman vidéki török’” (MÉK) jelentésű népnév is, amely érintkezésen alapuló jelentésátvitel révén keletkezett. Szintén a formája miatt függ össze vele a magyar garmada „...‘rakás, halom, csomó’ - „ Szláv eredetű... A ... szláv nyelvi forrása nem 256 Az orosz grusa első része a gnt megfelel a magyar körte első kör elemének. A második rész a sa szabályosan keletkezett a te utótagból, minden bizonnyal még az átadó nyelvben, amely elvileg lehetett török, szerintünk a magyarok valamely keleten maradt csoportjáról lehet szó, amely mint szubsztrátum nép hatott már az ősszláv nyelvek kialakulására. A t > cs > s változás e és i magánhangzók előtt rendszeres a földrajzi nevekben, s a szláv az idegen e-vel szemben a hangot őriz. 257 E dolgozatban valamennyinek a bemutatására nincs lehetőség. Igazolásképpen néhányat említünk meg. 258 Megalapozatlan véleménynek tartjuk. 259 Eredetibb formája a kálmán. A téma részletes kifejtése másik dolgozat feladata. 260 Részletes kifejtésére egy másik dolgozatban kerítünk sort. 160
