Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)

határozható meg közelebbről....” (TESz) A fenti szavak etimológiájának a megfejtése, az idetartozásának igazolása a földrajzi nevek bevonásával lehetséges.

Az egyik tárgyról a másikra alaki hasonlóság miatt ment át a jelentés, míg a népnév esetében érintkezésen alapuló névátvitelről van szó. A kármány nevű nép tagjai az ilyen nevű folyó mellett laktak minden bizonnyal még Keleten, amelyről a nevüket kapták eredetileg. A nevet vitték magukkal és a mai hazájukban is megőrződött mint tulajdonnév és népnév. Ide vezethető vissza a magyar Kármán családnév is, amely a 13. század előtt egyelemű névként létezhetett.261 Idevonható víznévi adataink pl.: Karman syrma f. Asm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Karman syrma A. < csuv. Karman + syrma ‘patak, szakadék’. Karmanixa f. ТВ.70.: bask. Karmanixa or. Karmanixa Zil., az or. Mal(yj) Ik jobboldali mellékfolyója. A magyar Kermend, Körmend helynév -d nélküli részét véljük idetartozónak.

A magyar körte legfontosabb alakváltozatai: „kurtuel, kertvei, körivel, kernel, kirtwe, kewrthwlyes, körtfelre, körtei, koruil, kirtfély, körtöke, körte, körtély, Köríve, Körtü, körtvény fák, körtövét gr., körívé, körtike, körté, körtény, körf é, körféj, körfi, körtebe, körtíly, körve, kerti, körteve, körtyű, kürfét gr. , körtí, körtíj, körtövö, köríve, 'hosszúkás alakú, leves, néha kövecses húsú gyümölcs; ilyen gyümölcsöt termő fa; körte alakú nehezék vagy fogantyú; villanykörte, égő'. Bizonytalan eredetű.” (TESz)

A körte jelentésének a megállapításakor a gyümölcs és az ilyen nevű tárgy alakja fontos: az egyik végén összeszűkülő henger, amelynek a másik vége kiszélesedő, öblösödő, dudorodó. Tulajdonnévi előfordulása földrajzi nevekben és személynevekben egyaránt lehetséges.

2.1.1.1. Földrajzi nevekben:

Magyar Körtvélyes ‘480 m magas hegy a Vértesben.... A hegytől északra fekszik Körtvélyespnsztd.... A körtvélyes helynév a ‘körte fn. származéka’. (KISS 1980); Körtvélyes hn. (14 megyében 19 Körtvélyes), Körtvélyfája hn. Torda megye, (KAZMÉR 1993); Körtéd (Temes vm.), Körte kapu (Maros-Torda vm.), Körtés (Bács- Bodrog vm.), Körtvefdyd ld. Körtvélyfdyd (Maros-Torda vm.), Körtvélyes (Abaúj- Toma vm., Zemplén vm.), Als ókörtvélyes, Bethlen körtvélyes, Dés körtvélyes, Erkörtvélyes, Felső körtvélyes, Klskörtvélyes, Lajtakörtvélyes, N dgy körtvélyes, Nyitrakörtvélyes, Ókörtvélyes, Rév körtvélyes, Szentmihály körtvélyes, Szepes körtvélyes, Új körtvélyes, Körtvélyk&pus ld. Körte kapu, Körtvélypatak262 (Krassó-Szörény vm.), (LELKES 1998)

261 A kármán, kármány köznevek és a tulajdonnévi változataik etimológiailag összetartoznak.

262 A földrajzi nevek közül pl.: a magy. Körtvélypatak, Körtekapu nevek alapjául elvileg szolgálhatott maga a gyümölcsnév is, mégis valószínűbb, hogy az eredeti víznévi alapú névadás érvényesült úgy, hogy a keletről ideköltöztetett név a folyó és a kapu (átjáró) jellegzetes alakja miatt volt alkalmas a jelölésre.

161