Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

2. a. kép: Gödöról szarvasmarha számára. Gebe, 1922. Archív néprajzi fotó. (Néprajzi Múzeum. Fotónegatív Isz.: 35.256)

Az ólak méretadataira nincsen konkrét előírás, területenként változhatnak, és számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy egy középkori sertés testalkata sokkal inkább hasonlított egy mai vaddisznóéhoz, mintsem egy házisertéséhez. Hozzávetőlegesen 50-60 cm marmagassággal és 50-70 kg testsúllyal számolhatunk Az ólak méretei benne tartott állatok korától, fajtájától és számától egyaránt függ, hozzávetőleges újkori adatok a sertések helyigényére:136

• tenyészkan, tenyészkoca: 3.5-4 m2

• hízósertés: 1.6-2 m2, illetve csoportban: 1.2-1.6 m2

• egyéves süldő: 1 nr

• féléves süldő: 0.5 m2

A sertések fontos jellemzője, hogy a mai napig természetes szaporodó közösséget alkotnak a házisertések és a vaddisznók. A középkori extenzív tartás mellett ez gyakoribb lehetett, ami a sertések formáján és testalkatán is tükröződött. Ábrázolása: Thuróczy krónika brünni kiadásában, 1488. * 76

136 ENESEI DORNER Béla, 1901. 101.

76