Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

nyúlnak kb. 1,5 méternyire.'32 Az ólak bejárata a hosszanti oldalon volt. A disznók, baromfiak számára készített gödörólak egyszerűbbek, tetőzetüket ferdén elhelyezett szelemen tartja, lejáratuk meneteles kiképzésű.'33 A hizlaló verem fala ezzel szemben körben függőleges kialakítású. A vágásra szánt állatot belökték a kb. 150-180 cm mély, igénytelen kialakítású, almozatlan gödörbe, amely épp csak akkora volt, hogy a hízó megfordulhatott. Ha vágásra került sor, akkor kiásták az akkora már hasig trágyában-sárban álló sertést. 34

1. b. kép: Parasztudvar, a háttérben gödöróllal. Laskod, 1921. Archív néprajzi fotó.

(Néprajzi Múzeum. Fotónegatív Isz.: 34.003)

A szerkezettel kapcsolatban fontos, a régészeti feltárásoknál is hasznosítható megfigyelés, hogy a gödörólak mindig béleltek a víz beszivárgása, a föld beomlása, a hideg beáramlása ellen. A bélelést növényi szárakkal oldották meg, a területi lehetőségekhez alkalmazkodva. Ezért fontos lenne, hogy a földólnak maghatározott objektumból ne csak a betöltésből, vagy az objektum aljából, de az oldalából is vegyenek földmintát. (Ilyen szelektív mintavétel eddig csak a Szentkirályon történt, ahol a 2. gödöról (32. objektum) feltárása közben vettek több mintát, és az objektum alsó részének mintája fás szárakat tartalmazott.)'35 132 133 134 135

132 EBNER Sándor, 1929. 4.

133 MNL II. 224-225., SZOLNOKY L„ 1953. 138-139.

134 KISS Lajos, 1936. 78.

135 A minta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archeobotanikai laboratóriumában van, jelenleg feldolgozás alatt.

75