Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

A gödörólak szerkezete és a bennük tartott állatok

A gödöról a néprajzi forrásokban több néven is előfordul. A Duna-Tisza közében földistállónak, putriistállónak, gügyéének, burgyénak, a Nyírségben fő dó Inak, gugyecnek, a Dunántúlon ízíkxlek nevezik a süllyesztett padlójú, falazatos, tetős állattartó objektumokat, amelyekben méretétől függően sertést, marhát, lovat tartanak, illetve baromfit, sőt helyenként kutyát is.128 (1-2. képek)

1. a. kép: Gödöról sertés számára. Nyíregyháza-Messzelátó, 1931. Archív néprajzi fotó.

(Néprajzi Múzeum. Fotónegatív Isz.: 62.245)

A gödöról, a pásztorság által „alig ismert”12'’ építmény a belterjes állattartás egyik bizonyítéka. Bátky Zs. szerint a gödöról feltűnésekor még időszaki, téli jószágtartó hely volt,130 azonban nem feledhetjük, hogy, amikor ezt írta még erősen tartotta magát a honfoglaló magyarságról alkotott nomád elmélet. Ugyanígy nem fogadható el az evolucionista elképzelése, hogy a tüzelősói a földólból fejlődött ki,131 hiszen egymás mellett élésük is igazolhatónak tűnik, technikailag pedig nincsen közöttük lényeges eltérés, mindössze a növényi bélést kellett sárral/agyaggal tapasztani a tűzveszély miatt. Ennek felismerése azonban aligha igényelt századokat... A nagyobb jószág számára épített gödörólak téglalap alapúak, 1-1.5 m mélyek, szelemenes tetőszerkezetű, gádoros épületek. A tetőzetet alátámasztó ágasfák a föld színe felé

128 ÉBNER Sándor, 1929. 1.; TÁLASI István, 1936. 123.; MNL II. 224-225.,; GYÖRFFY István, 1943. 192.

129 TÁLASI István, 1936. 123.

130 BÁTKY Zsigmond, 1929. 15.

131 BÁTKY Zsigmond, 1929. 11.

74