Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ben Liioul nevű földről, határjárásnál 1307-ben Gyznonolfeu-ről, illetve 1383-ban Tykolfeldeu possesio-ról. Latinul először egy 1121-ből való oklevélben szerepel a stabulum porcorum (sertésól) kifejezés, amely a Bars megyei Aranyosmarót határában állt.

Az istálló előfordulása oklevelekben latinul következetesebbnek tűnik, hiszen mindig csak a stabulum kifejezést használják ezzel kapcsolatban, de figyelemmel kell lennünk arra, hogy a stabulum szó jelentése több mint istálló, ezzel jelölték az ólat és a csűrt is.

Elbeszélő forrásban az istálló először Szent Gellért 1145 körül keletkezett, de csak XIV. századi, interpolált átiratban fennmaradt Nagyobb Legendájában tűnik fel, Ajtony hatalmának bemutatásánál. Ajtony úr gazdagságát többek között így szemlélteti a legenda írója: Equorum etiam indomitorum multitudinem habebat innumerabilem, exceptis hiis, quos pastores in domibus sub custodia servabant. Szó szerinti fordításban: Nem házakban tartott lovai pedig megszámlálhatatlan sokaságban voltak, azokon kívül, melyeket házakban őriztek a pásztorok. Szabó F. fordításában: Szilaj paripája számtalan sok volt, nem is számítva azokat, amelyeket istállókban őriztek csikósaiHasonló értelemben fordította le az idézett legendarészletet Györffy I. is, bár ő az állatok őrzésének helyét az archaikusabbnak tűnő ól kifejezéssel adta vissza: Szilaj lovakból megszámlálhatatlan ménese vala, azokon kívül, amelyeket a lovászok ólakban tartanak és őriznek va\a.'01 így fordítja a forrást Borzsák E. is: “Ajtony fejedelemnek temérdek szilaj lova volt, azokon kívül, amelyeket a lovászok ólakban tartottak.108 A forrással kapcsolatos alapvető probléma, hogy az istálló (vagy ól) szót a latin szövegben az in domibus kifejezés jelöli, ami szó szerint házakban jelentésű. Kérdéses, hogy a (ismeretlen) legendaíró arra utal, hogy ténylegesen házakban tartották az állatokat, mint a német területeken, vagy esetleg ő onnan származott, ezért használta ezt a kifejezést. Régészeti anyagban ez Magyarországon sehol sem kimutatható, a néprajzi kutatások is hangsúlyozzák, hogy a magyar lakóház és az állattartó létesítmények nem voltak soha egy fedél alatt,11” illetve ahol ez kimutatható (Felvidék, Kisalföld, Dunántúl egy része),106 107 108 109 110 idegen betelepedéssel111 vagy kései jelenséggel112 (XIX. század) számolhatunk. Felmerülhet az is,

vagy pedig karám. Feltételezése alátámasztásul idézi BELÉNYESY Márta, 1956. 55.-t, ám a vonatkozó részben Belényesy M. egy 1368-ból és egy 1345-ből való oklevelet említ. Véleményem szerint ugyanígy nem általánosságban fogalmaz a karámok kizárólagossága mellett VÁCZY Péter, 1958. 312. sem a Nagyobbik Szent Gellért legenda elemzésénél.

106 SZABÓ Flóris fordítása ÁKL, 1983. 80.

107 GYÖRFFY István, 1943. 162.

108 BORZSÁK Endre, 1936. 46.

109 BÁTKY Zsigmond, 1929.12.; GYÖRFFY István, 1943.82.(1928.317.)

110 MNRIV. 216. Hangsúlyozza, hogy a lakóházzal egy fedél alá épített istállók, mivel egykorúak a házzal, azonos építőanyagból, azonos szerkezeti elveket követve épültek meg. Ennek azonban nincsenek magyarországi középkori hagyományai, hiszen az istállók felismerését éppen a látványosan eltérő falazati technika segítette. SZABÓ Kálmán, 1938. 83-84.

111 GYÖRFFY István, 1943. 82. (1928. 317.)

112 DÁM László, 1992. 180. (Bár uő. utal rá, hogy XVII. századi statútumok tiltották az istállók és házak egy fedél építését - amiből következik, hogy ez a jelenség létezett. DÁM László, 1992.

71