Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
Gödörólak a középkori magyar falvakban, Különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra Tanulmányomban“ a középkori falvak legjellegzetesebb, ásatásokon legjobban felismerhető állattartó objektumait, a gödörólakat kívánom bemutatni történeti-, régészeti-, kömyezetrégészeti- és néprajzi forrásaink összehangolásával. Az ól és istálló szavak nyelvészeti és történeti problémái Ólnak vagy istállónak nevezzük mindazokat az állattartó létesítményeket, amelyeknek egyaránt van fala meg tetőzete is. Ilyen típusú objektumok a néprajzi-, illetve a régészeti szakirodalomban több kifejezéssel is előfordulnak Először ezeket a terminológiai kérdéseket tekintjük át. A köznyelvi szóhasználat következetesen elkülöníti az ól és istálló szavakat, asze-' rint, hogy az ól gyengébb konstrukciójú, egyszerűbb épület kisebb állatok (baromfi, sertés, kutya) befogadására, ezzel szemben az istálló jobb minőségű, nagyobb alapterületű épület lovak és szarvasmarhák tartására.86 87 A néprajzi szakirodalom szintén különválasztva használja ezeket a fogalmakat, ám a szétválasztás alapja más. Egyrészt megfigyelhető a különböző tájegységek eltérő szóhasználata, ugyanarra az objektumra Erdélyben a pajta, Eszak-Magyarországon, az Ipolytól keletre az ól, a Dunántúlon az istálló kifejezést használják.88 Az istálló és ól szavak regionális tagolódása már a XVI/XVII. századtól mutatja ezt a rendszert.8’ További fogalmi átfedést jelent, hogy a pajta szót - főleg a Tárnától nyugatra - csűr értelemben is használják, más területeken is jelzővel szerepel a pajta, mint pl. szőlőspajta.90 A Zselicségben elkülönítik a gabonás- és szénáspajtát, és mert ez utóbbi funkcionálisan is kapcsolódik az istálló hoz, azzal egybeépítik.91 A csűrt a Mátra vidéken nevezik estállónak is.92 Fejlett rétgazdálkodó területeken terjedt el a csűristálló vagy istállóscsűr, ami többosztatú és többfunkciójú építmény93 - hasonlóan a zselici szénáspajta-istálló egybeépítéshez. A csűristálló ismert a Délnyugat-Dunántúl nagyobb felén, így Zalában, Göcsejben, Őrségben valamint Erdély egy részében.94 Az ól és pajta szavak jelentésváltozása jól nyomon követhető egy Ászt Agnes 86 E cikk nagyrészt a 2000. évben az ELTE Régészeti Intézetében Pálóczi Horváth András témavezetése mellett megírt szakdolgozatom egyik fejezetére épült. Itt szeretném megköszönni mindazoknak a segítségét, akik akkor is, és ennél az átdolgozásánál is segítették munkámat, témavezetőm mellett baráti köszönet illeti az archeozoológiai elemzést végző Körösi Andreát, illetve az archeobotanikai vizsgálatot végző Torma Andreát. 87 DÁM László, 1992. 178.; MÉK 606., 1032. 88 MNA 271.; MNR IV. 214. 89 PALÁDI KOVÁCS Attila, 1993. 220. 90 BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor, 1979. 102.; GYÖRFFY István, 1943. 88. (1932/33.) 91 ÉBNER Sándor, 1929./A 10. 92 MNR IV. 194. 93 MNR IV. 216. 94 PALÁDI KOVÁCS Attila, 1979. 444-445. 69
