Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
jákóhalma 1753-as Prothocollumában a következő szőlőbeli lopásról olvashatunk: „Minthogy Csatornádi Gergelye' Szöllőben a' N. Helysíg által csősznek állíttatott, ottan lévő veteményekre való vigyázás erősen parancsoltatott, egy alkalmatossággal Nagy János a' szöllőben menvén mindjárt a'Sotú mellett a' Sipos Istvány szöllejében két a' vagy három fő Kápusztát Le nyakazott. A ' Csősz magát egy fa mellett meg vonván első cselekedetit elnézvén, másodikra megszólította, hogy miért cselekedi azt, kijis felelvén a' Csősznek, hát te miért kötöszted czérnával az más szol leit a' magadéra, melly szót említett Nagy János semmi képpen meg nem bizonyíthatta, azért is 6. Márjásókra az Templomra meg büntetődött. ”7SS 1835-ben Szabó József, jászfelsőszentgyörgyi lakos panaszolja, hogy a kerekudvari szőlőjében lévő borházának ablakát kibontották és „sok bora el lopattatott. ” "'Előfordult az is, hogy, hogy olykor maguk a csőszök kerültek vitás kérdésbe az elöljárósággal. 1796- ban Egresi Istvánés Molnár Péter jászberényi csőszök Bemáth Anna szőlőjében egy üres diófából egy méhrajt füstöltek ki, amiért is a tulajdonos bepanaszolta őket, hogy,, ahhoz semmi közük nem lévén, azon raj egészlen ötét illetné, s kérvén aztat magának vissza adatni. ” Az ítélet azonban a csőszöknek kedvezett, mivel „a keresetben lévő raj a csőszöknél hagyattatván, a panaszolkodó keresetéiül el mozdíttatik. ”* 759 760 A szőlő művelése A jászsági szőlők legrégebbi fajtája, a halvány vörös kadarka, amit népiesen török góhérnak illetve török szőlőnek is neveznek.761 762 763 A kadarkát a törökök hozták be hazánkba. A növény igénytelen, bőtermő és mindezek mellett jó minőségű bort ad. A szűrt kadarka színe rubintvörös.767 Ezen kívül termelték még a zöldessárga színű rizlinget amelynek illata a rezedára hasonlít, a sárgás vagy enyhén rózsaszínű kövidinkát, 761 a mézesfehérés pirosszlankamenka szőlőt. A bor színezéséhez használták az illatos Othelló szőlőt és az alkörmös (Phytolacca americana) nevű növény termését. A különböző szőlőfajtákat a gazdák sokáig vegyesen és sor nélkül, összevissza ültették, mint ahogyan az ország más borvidékein is (Eger, Borsod, Sopron, stb. )764 A gazdáknak szokásuk volt a minden rendszer nélkül telepített szőlők közé tököt vagy kukoricát ültetni, amit a hatóságok ugyan tiltottak, de mégsem volt sok foganatja. 1765-ben a jászfény szarui tanács a következő rendelkezést teszi: ” Jóllehet ezelőtt a szöllők között lévő tök földek azoknak elosztatott, akik szőlő vesszővel beültetik, de mint hogy ezt végben nem vitték és sokan most is az Irredemptusok tök földül bírják, csak hogy egy néhány szőlő vesszőt ültetnek belé. Bár amely Redemptustól elvétetődött és most is tök föld, az régi gazdájának vissza adatik, az 75S Prothocollum, Jászjákóhalma, 1753. R.kat. Plébánia Irattára - Jászjákóhalma 759 Jászkunsági Büntetőperek aktái. 29. füzet. 1. k. 2. sz. Jászfelsőszentgyörgy, 1853. JNKSZML 760 prothocollum Dec. Senat. 1796. 161. Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteménye. 761 ANDRÁSFALVY Bertalan, 1957. 58.; SZABÓ László, 1982. 177. 762 KATONA József-DÖMÖTÖR József, 1963. 132. 763 HERBERT János, é.n. 161.; SZABÓ László, 1982. 177. 764 NAGYVÁTHY János, 1821. 196. 379
