Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban

2. térkép: Mihálytelki szőlők - A harmadik katonai felmérés (1872-1884) alkalmával készített térképszelvény. Hadtörténeti Térképtár, Budapest, 5064/1.

A XVIII. század folyamán a jászok egyre jobban hajlanak a belterjes termelésre, ezt bizonyítja a szőlőművelés erőteljes térhódítása is. Főként a Jászság északi, homokosabb részein fekvő településeken foglalkoznak nagyobb kedvvel a tőkék ültetésével. Az 1728-as felmérés adatai igen jól mutatják a szőlőtermelés növekedését.

Berény

Apáti

Dósa

Felsőszentgyörgy

Fényszaru

Jákóhalma

Mihálytelek

Összesen:

1.643 kapa szőlő

309,5 kapa szőlő

62.5 kapa szőlő 114 kapa szőlő

213 kapa

71.5 kapa szőlő 18 kapa szőlő

2.431.5 kapa szőlő70’

1731-ben Bél Mátyás végigjárja a Jászságot, s úti jegyzeteiben részletesen beszámol a látottakról. Arról ír többek közt, hogy Fényszaru szőlői egy kissé kiemelkedő, de kellemes helyen, a Hatvan felé menő úton fekszenek. Mihálytelek szőlői ugyanakkor a Zagyván túl vannak, ahol a „ helyet sűrű ligetként égerfa borítja a patak mentén. ” Leírja, hogy Jászapáti lakosai megélhetésüket nem csupán a szántóföldből, hanem a szőlőművelésből is nyerik. A jászok fővárosát, Jászberényt is „szép szőlő veszi körül nyugatról dél felé hajló vonalban, a várostól mintegy négyszáz lé- 709

709 KISS József, 1979. 145.

367