Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban

pésnyire: boruk halványvörös, elég kellemes ízű, de nem tárolható. A szőlőkben a gyümölcsfák kellemes árnyékot adnak. ”7'0 1749-ben állíttatta Jászberény város elöljárósága a Belső Öreg hegyi szőlők szélére a szőlők védőszentjeinek Szent Orbánnak,

7,1 Szent Danáinak,v-és Szent Medárdnak 710 711 712 713 - barokk talapzaton álló, szépen komponált szobrait, hogy általuk védelmet nyerjenek a tavaszi pusztító fagyok és a jégeső ellen.714 (1. sz.fotó) Erre utal a szobor latin nyelvű fohásza is: „ORBÁNÉ, DONATE, MEDARDE ORATE PRO NOBIS. NE NOBIS NOCEAT TEMPESTAS, FULMINA,

GRANDO. ” (Magyarul: Orbán, Donát, Medárd könyörögjetek érettünk, vihar, villám, jégeső ne ártson nekünk.)715 А XIX. század végén minden évben, húsvét utáni hatodik vasárnap körmenet indult a szoborhoz és a városi tanács tagjainak részvételével, akik jó időjárásért és bő termésért imádkoztak és fohászkodtak patrónusaikhoz. Az 1750. január 10-én kelt alapítólevél értelmében a szobrokat mindenkor a városi elöljáróság gondoztatta és újíttatta fel.716

710 BÉL Mátyás, 1975.46. 49. 50.51.

711 A középkori hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében ábrázolták. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok patrónusuknak. Orbán népi kultusza а IX. században, az elzászi szőlővidéken alakult ki és a középkor legvégén terjedt el hazánkban. Ünnepe május 25. In. BÁLINT Sándor, 1977. I. 386.; CSOMA Zsigmond, 1999. 22-32. 143-147.

712 Donát vagy Donátus a szőlősgazdák és a szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső ellen szoktak hozzá könyörögni. Kultusza a rajnai borvidéken bontakozott ki, s а XVII. század folyamán hazánkban is elterjedt. Ünnepe augusztus 7. In. BÁLINT Sándor, 1977. II. 164- 165. CSOMA Zsigmond, 1999.22-32. 157-159.

713 Medárd 458-ban született frank eredetű, szent püspök volt. Medárd napjához szerte Európában időjárási regulák, megfigyelések fűződnek. A kultusz első hazai említése а XV. századból való. Ünnepe június 8. in. BÁLINT Sándor, 1977.1. 431-432.; CSOMA Zsigmond, 1999. 150-151.

714 SÁROS András, 1971. 20-21. A hármas szobor- 1910-ben átalakított formájában - ma is ott áll az egykori Belső szőlők területén, a Jászberényből Nagykáta felé kivezető, 31-es út mentén.

715 BÁLINT Sándor, 1977.1. 432-433.

716 A jászberényi róm. kath. plébániához tartozó templomok, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők ingó és ingatlan javainak leltára 1879-ből. a Jász Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye (a továbbiakban JMTDGY) 88. 342. 1.

1. fotó: A szótő védőszentjeinek 1749-ben felállított hármas szobra az egykori Belső Szőlők területén.