Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
Berény határának kiterjedése 1565-ben 47.141 kát. hold volt, amelyből 1.251 kát. holdszőlővel volt beültetve.678 Arra vonatkozóan azonban, hogy ezeket a szőlőket mikor ültették, nincsenek adataink. Az egri vár 1587-es összeírásai is utalnak a Berény környéki szőlőművelésre, hiszen a jászok a vár részére „évenkint bizonyos számú hordó borokat kimérnek. ” 679 1593-ban a berényi palánkvárban (Dzsánfeda) állomásozó török lovas őrség, Tieffenbach, német generális csapatai elől menekülni kényszerült a várból, s felgyújtott maga előtt mindent, ami csak útjába került. Ekkor pusztultak el a palánk körüli ún. török szőlőskertek és gyümölcsösök, s csak a távolabb fekvő szőlők maradtak épségben.680 A török sereg berényi palánkvárból való kimenekülését követően, május első napjaiban, Keresztury Gáspár deák és Horpácsi Gergely ónodi harmincados ellenőr leltárba veszik a törökök hátra maradtvagyonát, így a hadi szereiket, a Zagyva vizén lévő malmokat, őszi és tavaszi vetéseiket, árpa és köles földjeiket, valaminta város palánkja körüli szőlőket, amelyeknél megjegyzik, hogy a futáskor többnyire elpusztultak. A felvett leltár bejegyzései arra engednek következtetni, hogy a berényi szőlők a törökök tulajdonában voltak, de a helyi lakosokkal műveltették.681 682 A törökök igen szerették a szőlőt és a belőle készült finom nedűt. Bár Mohamed megtiltotta nekik a borivást, de úgy gondolták, hogy az Alföld mesze van Mohamedtől, s így kedvükre fogyasztották, s lelkesen támogatták a szőlő telepítését is.687 A fennmaradt török levelek adatai alapján azt feltételezhetjük, hogy a szőlőt a törökök honosították meg Jászberényben, ugyanis az említett levelekben többször olvashatjuk, hogy Berény lakosai „ mindezidáig nem foglalkoztak szőlőtelepítéssel és termeléssel. ” S mindez hihető is, hiszen a jászok közkedvelt ősi itala, a kölesből erjesztett boza volt, amelynek fogyasztását csak a bortermelés szorította háttérbe.683 684 1640-ben a város lakosai kéréssel fordulnak a szultáni udvarhoz, hogy „szőlőik nem lévén, azokat újra ültethessenek. ” 684 1. Ibrahim szultán ez ügyben kiadott rendeletét, Músza pasa továbbította a hatvani szandzsákbégnek és kádinak: „A hatvani livában fekvő Berény város rájái, ezen szultáni rendelet felmutatói hozzánk jöttek és a következőket adták elő: Falujuk határszélen fekszik, rájái mindezidáig nem foglalkoztak szőlőtelepítéssel és termeléssel, s emiatt nagy szükségben voltak. Most más vidékről szőlővesszőt szereztek be, és az a szándékuk, hogy falujukban új szőlőket telepítenek. Falujuk határán belül hozzá akarnak látni a szőlőtelepítéshez, ezért a falu fellendítése és az új szőlők életre hívása és felvirágoztatása érdekében magas rendeletemet és engedélyemet kérték arra, hogy a földek tulajdonosai (az új szőlők után) 5-10 évig tized és adó követelésével ne zaklassák őket. Ezért szultáni engedélyemet adom és megparancsolom, hogy amikor magas rendeletemmel hozzátok ér678 BLÉNESSY János, 1943/b. 207. 679 GYÁRFÁS István, 1885. IV. 145. SZABÓ László, 1982. 176. 680 FODOR Ferenc, 1942. 249-250. GYÁRFÁS István, 1885. IV. 150-153. 681 GYÁRFÁS István, 1885. IV. 149-152. FODOR Ferenc, 1942. 249-250. 682 KATONA József-DÖMÖTÖR József, 1963. 126. 683 BATHÓ Edit, 1996. 116. 684 Jászberényi török levelek magyar fordítása (kézirat). Fordította Repiczky János, 1851. 48. levél (Jász Múzeum Könyvtára) 360
