Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Selmeczi Kovács Attila: Olajnövényművelés az Alföldön

sének mértékéről és területi megoszlásáról az 1895. évi mezőgazdasági statisztika ad részletesebb tájékoztatást. Néhány évvel korábban Balás Árpád még általánosságban említette, hogy hazánkban a napraforgó termesztése főleg az Alföldön igen szokásos.651 A paraszti emlékezet is úgy rögzítette, hogy jobbára az 1890-es évektől kezdve terjedt, pl. Szolnok megye területén (Dévaványa, Tiszacsere).652 A századvégi statisztikai kimutatás eredményei a napraforgó művelésének szerény méreteiről árulkodnak. 1894-95-ben legnagyobb vetésterületét a Duna-Tisza közén érte el: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 137 hektárral. Ezt Bihar megye követte (70 hektárral), a többi megyében kimutatott terület rendkívül csekély vagy semmi. Ezek az alacsony számok azonban csak az egy tagban álló, táblás vetésterületet rögzítik, aminek sokszorosát termesztették köztes- vagy szegélynövényként a kisgazdaságok.653

Az 1930-as évekig a napraforgó termesztésének megoszlása és mértéke lényegesen nem változott. Ekkor azonban az érdeklődés homlokterébe került. A világgazdasági válság miatt az ipari zsírfélék behozatala a külkereskedelmi helyzet felborulása miatt egyre nehezebbé vált, ami önellátásra kényszerítette az országot. A termelési szerződések, ártámogatások és a propaganda hatására a napraforgó-művelés gyorsuló ütemben növekedett. Az Alföldön is ennek megfelelően emelkedett jelentősége. Egyik fontos termesztésterületén: a Duna-Tisza közén mellék- és köztesművelés formájában öltött nagyobb méreteket,654 táblásán Csongrád és Jász-Nagykun- Szolnok megyében terjedt el, valamint a korábban jelentős bihari területen.655 A háború utáni zsírhiány és gazdaságpolitika további termesztésnövekedést eredményezett. Ez különösen az Alföld középső és délkeleti tájain éreztette hatását. Területi csúcsértékét 1949/50-ben érte el, amikor átlagosan a vetésterület 6 %-ára terjeszkedett ki a napraforgó.656 Művelésének százalékaránya az 50-es évek elején Hajdú és Szolnok megyében volt a legjelentősebb, az országos átlagnál többet termelt Bács- Kiskun megye.657 A Duna-Tisza a kiskőrösi járás lett a napraforgótermesztés egyik bázisa: 1954-ben sokhelyütt a szántó 8-10%-át birtokolta.658 Az 1950-es évek közepe óta művelése visszaszorult, vetésterülete szinte az egész Alföldön egyharmadára esett. Tájtermesztési körzete Hajdú és Békés megye maradt.659 Termesztésének számottevő mértéke mindmáig a dél-békési löszön maradt fent: a sarkadi járás legtöbb

651 BALÁS i. m. 203.

652 EA 4045. 61. SZABÓ Mátyás gyűjt. 1953., EA 5832. 68. BENCSIK János gyűjt. 1954.

653 1895-ben a vetésterület 97%-át a mellékvetemény tette ki. RODICZKY Jenő: Magyar olajnövények. Kolozsvár, 1899. 33.

654 Útmutató a napraforgó termesztésére. Futura. Bp. 1940. 4. - 1931 -193 5 között vetésterülete átlagosan 400 kát. hold. ASZTALOS - SÁRFALVI i. m. 112.

655 KRISTÁLY Aladár: Olajos növények. Bp. 1941. 7.

656 ENYEDI György: A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza. Bp, 1964. 196.

657 Részletesebben 1. GÖRÖG László: Magyarország mezőgazdasági földrajza. Bp. 1954. 96.

658 Jelenleg csak a szántóterület 2%-ára terjed ki. ASZTALOS - SÁRFALVI i. m. 113.

659 BOTOS Lajos: A napraforgó nagyüzemi termesztése. Bp. é. N. 5. - A visszaesésben az 1967. évi gazdasági reformok is jelentős szerepet játszottak.

356