Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Sági Norberta: Földművelés Újszilváson a XX. század második felében
A Kossuth téesznek556 sem volt közös, telepített gyümölcsöse, a gyümölcseladás adatait ebben az esetben is a magánkertekből származó termékek adják. Voltak viszont a téesznek szőlői, közvetlenül a téeszszervezések után ezek még az egykori magánszőlők voltak, később már a téesz maga is telepített szőlőt. A tagosítás után a szőlőjét még mindenki 3 évig gondozhatta és a termésnek egy megszabott részét kellett beszolgáltatni, a többi a termelőé maradt. Később a telepítéseket követően 4 éves szőlőszerződéseket lehetett kötni egy-egy területre.557 A szőlőterületek a nem kielégítő növényápolás és talajmüvelés miatt gyorsan csökkentek, a termésátlag a környékbeli téeszekéhez képest nagyon alacsony. 1977-ben 25,6 q/ha volt az átlagos leszüretelt mennyiség, míg pl. a szomszédos Tápiószőlősön ugyanekkor 90,6 q/ha volt. A szőlő- és gyümölcstermesztés a 80-as évek elején gyorsuló iramban hanyatlott. Természeti csapások, mint a fagy és az aszály, gazdasági nehézségek, így az átvételi árak 25%-os csökkenése (1983) és a már említett gondozatlanság egyaránt szerepet játszott ebben, s így a szőlő- a zöldségtermesztési ágazattal együtt a termelőszövetkezeti növénytermesztés válságágazata volt egészen a privatizációig. A Pincegazdaság, a hajdani Györgyey birtok központjában található pince köré felépült és 1968-ban felújított épületegyüttes, szintén a 80-as évek végéig működött.558 Az 1970-es évek hatalmas feldolgozó munkáját az 1981-82-es fagyos esztendők lassították meg, mely olyan nagy károkat okozott a szőlőállományban, hogy a következő években folyamatosan vágták ki a szőlőt. Újratelepítés a közben fellépő, és egyre erősödő gazdasági nehézségek miatt nem történt. 1996-ban kezdődött újra az élet, azóta részvénytársaság működteti a szőlőfeldolgozó üzemet, amely az északi szőlőtermő vidékekről vásárolja fel a minőségi borfeldolgozáshoz szükséges alapanyagot, a szőlőt. A feldolgozott szőlőt mustként és borként értékesítik. A szőlő- és gyümölcstermesztés ma sem idegen a falu lakosságának. Az egykori nagy szőlőterületek az 1980-as évek elején ugyan a rossz termelési feltételek és eredmények miatt eltűntek, helyükre erdőket telepítettek, az egykori háztáji területeken, kertekben a szőlőnek azonban a legtöbb családnál megmaradt a helye, a tőkék gondozását és pótlását folyamatosan végezték. A szőlő megbecsülése az 1990- es években megmaradt, friss gyümölcsként és boralapanyagként egyaránt fontosnak tartották. A kiskerteknek átlagosan legfeljebb az 1/4-ét foglalja el. Háztól külön eső szőlőterületet nem tartanak az emberek, a privatizáció után visszakapott és megművelt földeken elsősorban takarmánynövényt termesztenek. Néhány nagy gyümölcsös kerttel találkozhatunk, bár ez sem jellegadó a falu gazdálkodásában. Az erre specializálódott családok maguk hordják piacra, vásárra az árut. A kiskertek gyümölcsfái a befőzési és fogyasztási célokat szolgálnak, emellett pedig a felesleget eladják (esetenként elcserélik). 556 Kossuth Tsz, közgyűlési jkvek 1960-68. 557 1963-ban a 815 kh kiosztott háztáji földekből 191 kh háztáji szőlő és 100 kh gyümölcsös volt, ami az összes háztájinak több mint egy harmadát tette ki. Ez az arány a későbbiek során is tartotta magát. 558 Addig a falubeli szőlőtermesztők saját kertjeikben termelt szőlőjüket a Pincegazdaságnak adták el, szőlő vagy must formájában. 295
