Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Sági Norberta: Földművelés Újszilváson a XX. század második felében
Zöldségkertészet A helyi zöldségkertészet fiatalabb múltú, mint a szőlészet. Palántaneveléssel foglalkoztak már a Györgyey uradalomban is, ebből az időszakból dohány- és dinnyepalánták neveléséről van adatunk. Nagyobb területen folyt paradicsom- és borsótermesztés is. Az 50-es években alakult termelőszövetkezeti csoportok feltehetően a helyi hagyományokat folytatva intenzív zöldségtermesztésbe kezdtek. Mindkét szervezet foglalkozott konyhakerti növények termesztésével (káposzta, vöröshagyma, paprika, paradicsom, petrezselyem, borsó, bab). A termékek nagy része szerződéses termeltetésü volt, a magot, a dughagymákat a majdani felvásárló adta. A Kossuth téeszben folytatták ezt a tevékenységet, s mellette egyre nagyobb területen próbálkoztak uborka, zeller, sárgarépa, karalábé, görög- és sárgadinnyével. A dinnyeter-mesztéssel az uradalmakban a lakosság már találkozott, s feltételezhetően korábban ott, az egyébként idegenből érkező dinnyésektől szerezték ismereteiket. A téeszben súlyos problémák voltak a munkafegyelemmel és az elvégzett munka minőségével, ezért a szántóföldi zöldségkultúrákat - a fix munkaegység szerinti bérezés mellett - 1962 után név szerint lehetett vállalni, s a termés hasznából százalékos arányban részesült a termelő. A vegyeskertészet és a dinnyetermesztés általában 40 %-os haszonrészesedéssel volt vállalható, vagyis a bevétel 40%-át kapta meg készpénzben a termesztő. Mivel azonban a bevétel általában kevesebb volt, mint amit beterveztek, a szerződésben ígért járandóságok sem kerülhettek kifizetésre. A rossz termésátlagért a száraz és szeles idők mellett az emberi mulasztások is felelősek voltak. Elmaradt a locsolás, nem volt megfelelő a permetezőszer, a helytelen tárolás miatt tönkrement a már behordott káposzta. Az ésszerűtlen szervezés miatt műveletlenül álltak a borsóföldek, - ugyanis először vetettek, s csak utána szervezték a tagokat borsóterület vállalására. A példákat lehetne még sorolni. A kezdeti lendületet a rossz tapasztalatok, a veszteséges évek jó néhány évig mégsem törték meg. Újabb növények jelentek meg, mint a zöldbab és az eper. Vizszafejlesztésekre csak a 70-es években kerül sor, a megyei tendenciával megegyezően. 1977-ben már csak 10 hektárra559 terveztek zöldségtermesztést, s a következő években az ágazat további folyamatos sorvadása figyelhető meg. Fóliás palántanevelés, zöldségkertészet Ma konyhakerti palántaneveléssel Üzletszerűen csak egy család foglalkozik, az is csak egy másik növényhez, a dinnyepalánta-neveléshez kapcsolódóan. A 80-as évek végén még többen foglalkoztak paprika-, paradicsom-, uborkapalánták nevelésével, de ezt főfoglalkozásként űzni ma már nem tudják, munkahely mellett pedig nem tudnak vele foglalkozni. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi 10 évben jelentősen megnőtt a házi fóliasátrak. A fóliákat megjelenésükkor, a kezdeti lépések idején arra használták fel, hogy a vásárolt palántákat abba ültessék el, s így meggyorsítsák a növény növekedését és a termés kifejlődését. Némi gyakorlati tapasztalat megszerzése után saját maguk neveltek magról vetett palántákat. A csalá- * 296 559 Gazdasági Eredmények 1977. 4. melléklet. 296
