Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
1. Vermesgödrök (6. ábra) A vermesgödröknek két, egymástól jól elkülöníthető típusát tudtuk megfigyelni. • Egyszerű vermesgödrök: Különböző nagyságú (50-150 cm) kör alakú foltként jelentkező, lefelé bővülő, egyenes vagy kissé ívelt aljú gödrök. Mélységük változó, általában 1-1,5 m. Tapasztásnak vagy kiégetésnek nyomát nem találtuk. • Lejáratos vermesgödrök: A kissé önkényesnek tűnő elnevezés olyan vermesgödröket takar, melyek foltja a feltárási felszínen nyolcas alakban jelentkezett, s általában másfél-kétszer akkora volt, mint az egyszerű vermesgödröké. A nyolcas „hasa” volt a tényleges vermesgödör, a másik pedig a lejárat. A lejárat egy kb. 80-100 cm hosszú, lejtősen mélyülő rész, mely lehetővé tette a tényleges vermesgödör megközelítését. Maga a verem ugyanolyan alakú volt, mint az egyszerű vermesgödrök, azaz mélyülve szélesedett, kivéve a lejárathoz csatlakozó részét, amely függőleges falú volt. 6 6. ábra: Egyszerű és lejáratos gödrök Azt természetesen nem zárhatjuk ki, hogy az ún. egyszerű vermesgödrökhöz is tartozott valamiféle lejárat, de ezt ma már - mivel bizonnyal magasabban volt, mint a humuszréteg alsó szintje, - nem tudjuk megfigyelni. Az általunk feltárt sok száz vermesgödröt - és ez vonatkozik a mindenkori falu házai körül kialakított vermes- és hulladékgödrökre is, - természetesen nem egyszerre használták. Mindig csak a szükségnek megfelelő számban ásták őket, s ha vermelésre már nem voltak alkalmasak, háztartási hulladékot dobtak beléjük. Ez az oka annak, hogy az eredetileg biztosan vermesgödömek ásott objektumokban ezen a területen is igen szép számmal találunk állatcsontokat és kerámiát. Eszközök, szerszámok azonban nemigen kerülnek elő belőlük, és olyan hamus betöltéseket sem tudtunk megfigyelni, melyek a III. terület házai közelében feltárt gödrökben szinte általánosak voltak. Ez is utal arra, hogy a vermesgödrös részt nem használták állandó lakás céljára, hiszen lényegében a „nagytakarítás” hulladékait találtuk meg bennük, de például a hamuzás maradványai hiányoznak. A vermesgödrös rész nagyságának meghatározásánál a feltárt területek mellett a domborzati adottságok is segíthetnek. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a szarmata 28
