Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
települést határoló keleti domb nyugati lejtőjén kialakított, vermesgödrös rész - melynek 400 feltárt objektumát ismerjük, - kb. 100x60 m nagyságú lehetett. 2. A vermesgödrös rész egyéb objektumai Feltártunk egy nagy, részben kettős - talán vízgyűjtő vagy - levezető - árkot is az I/A terület legdélibb részén, mely körül szabályosan helyezkedik el néhány gödör. Ugyanakkor a kettős árok D-i oldalán olyan kopolyakutak voltak, melyeket elszórtan 1995-ben és 1997-ben más területeken is találtunk, ezért ezek datálását a későbbiekben kíséreljük meg, mivel úgy véljük, ezek az objektumok nem tartoznak a szarmata településhez. 5. A szarmata település temetője (Í/B-C. és VI/A-B. területek A Kiskunfélegyháza - északi csomópont keleti dombján, annak nyugati felén, a vermesgödröktől északra került elő a szarmata falvak temetője, mely kb. 130x130 m kiterjedésű területen feküdt. A feltárt mintegy 100 sír közel harmada biztosan körárkos temetkezés volt. Ezek az általában 4-6 m átmérőjű, 80-100 cm mély árkok lefelé haladva erősen szűkültek, és belső szélük az eredeti felszínen közel volt a sírhoz, így a belőlük kinyert föld a sír fölött halmot képezett. Délkeleti szakaszuk kb. 1 m-es szélességben nyitott volt. Valószínűleg itt alakították ki a bejáratot, melyen keresztül a sír fölé emelt, földdel fedett kis építményhez lehetett jutni. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az árkok nem valamiféle védőfunkciót láttak el, hanem azt a célt szolgálták, hogy a belőlük kitermelt föld a sír fölött kis halmot képezzen, ezzel utalva esetleg az ősi kurgántemetkezésekre. Arra a régészeti feltárások nem tudtak választ adni, hogy eredetileg minden sír körül volt-e körárok, csak azok mélysége nem érte el a sárga föld szintjét, így nyomukat nem lehetett megfigyelni. Az azonban érdekes, hogy a biztosan körárkos sírok több csoportot alkotnak. Hogy hány ilyen csoport volt eredetileg, sajnos nem tudjuk, mert éppen temető középső, a régi Izsáki út alatt fekvő részét nem sikerült feltárnunk. Megtaláltunk viszont a temető északi és keleti szélét, s az is biztos, hogy nem terjedt tovább dél felé 60, nyugat felé viszont 30 m-re, hiszen ezeken a részeken a szarmata település egyéb részei kezdődnek. Véleményünk szerint a temető sírjainak legalább felét sikerült megmentenünk. A többi jórészt az M5-ös csomópont Félegyháza felőli lehajtósávja és a nyomvonal között van, így feltárásukat a megépült csomópont hosszú időre - talán mindörökre - lehetetlenné teszi. A metszetbontásokkal végzett feltárás igazolta a koporsóhasználat teljesen általános gyakorlatát. A szinte teljesen kirablott sírokban olykor igen szép mellékletek maradtak: ép terra sigillaták, korongfibula, kard, bronz csatok és veretek, ezüsttükör, stb. A legkorábbi - és leggazdagabb - sírok a domb délnyugati részén voltak. A temető betelepítésének iránya délről észak felé haladt, kelet felé csak a dombgerincig nyúlt, s egy kb. 40-50 m széles sáv választotta el a vermesdomb gödreitől. 29
