Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Szabó István: Besenyszög gazdálkodása a XX. században egy paraszti önéletírás alapján

kés özvegyasszony gazdaságát vezette, majd a postamesternél elvállalta a postaszállító kocsis pozícióját.

Megcsináltuk a szerződést egy évre. Ebben a szerződésben a legszigorúbb feltételek voltak:

• az idők pontos betartása úgy idehaza, mint a városon,

• bárkivel társalogni vagy bárkit a járműre felvenni tilos,

• tilos éjjelente az istállóban aludni,

• a szolnoki indulás pontosan hat óra,

• Szolnokról az érkezés pontosan három óra,

• fél négytől fél ötig ebédidő.

Ez így> ment 1930. december elsejéig.

Amikor a besenyszögi postamestert a hegyközségbe helyezték, nehéz döntésre kényszerült. Addigi státusát felmondták, viszont felajánlották, hogy minden tartozékával együtt, komoly összegért átveheti a postai szállítást.

A felszerelésben volt kettő darab négy éves ló szerszámmal, egy könnyű parasztkocsi, egy három személyes cséza kocsi két pótüléssel, 30 q gyepszéna, 20 q alomszalma, 25 q répa. Ezt felértékelve, forgalmi árban összegelve 705 pengő volt. Ez a 705 pengő abban az időben két közepes ház ára volt.

Danyi István elfogadta a kemény törlesztési feltételeket.

Megint következtek a nehezebb napok. Míg ki nem tisztázódott a dolog, még az előző esztendőben lévő havi negyven pengőből spórolt összeg és az évre szóló hízó is a törlesztésbe ment. 1931. márciusában eladtam a cséza kocsit, mivel erre nem volt szükségem. Ez futott egy törlesztést. De ezzel szemben volt egy kerékpár, amit meg kellett vennem. Úgyhogy maradtam a régi állapotomban. Pedig az iker család az ötödik hónapban volt és megkaptuk már a szülészeti segélyt is. A 90 pengő szállítási bér akkor megfelelt 4 1/2 q búzának.

Lassan ugyan, de csak fogyott a teher. Elkezdődött viszont a család iskoláztatása. Hetedmagammal voltam, így hát emelkedett a fogyasztás.

De a törlesztés letelt.

1932 őszén Mészáros Mihálytól átvette az úgynevezett igényelt földet, megváltási árában, ami megfelelt 900 pengőnek. Ennek mennyisége két kataszteri hold volt.A megvétele azért vált szükségessé, mert a lótartás enélkül lehetetlen volt. Mindenki rá volt szorulva pár hold földje takarmánytermésére.

így történt az első földvásárlás.

De tovább haladva, a család szaporodott és aprósak voltak. Egy kecske már kevés volt ahhoz, hogy a tejmennyiséget biztosítsa. Ezért be kellett állítani egy tehenet. Igaz, hogy ez is a feleségem munkáját szaporította, de már így is könnyebb volt, min mikor a Sót-kertben volt az istálló. Mert akkor oda járt a lovakat etetni, mikor én Szolnokon voltam. Idehaza építettünk istállót és könnyebb volt a vele bánás mind kenőnknek

1933 tavaszán kutat kellett ásatni, mert vízből mindig több kellett.

Mivel már minden négyszögölre szükségünk volt, ezért az előttünk fekvő portát is megvettük. Ezt — mivel használni akartuk - körül kellett keríteni. De ezek már könnyebben mentek, mert egy kicsit élénkebb volt a pénzforgalom.

285