Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Szabó László: A Tiszazug szántóföldi gazdálkodásának helye az Alföld gazdálkodásában

róna csak Kunszentmártonig jut el a Körösön, a Tiszazugban nem adtak érte pénzt vagy terményt. Más eszközöknél is rögzíthető a helyi készítés, előállítás, s úgy tűnik, az a néhány kovács és bognár olcsón ellátta a helyi szükségletet, kielégítette a tiszazugi gazdaságok igényeit.538 A Tiszazug ilyen zártsága azonban nem jelenti azt, hogy akár származásban, akár formájában egy-egy szerszám ne kapcsolódjék mégis valamely szomszédos vagy éppen tágabb területhez. Ugyanígy bizonyos eljárások, munkamódok a Tiszazugot hozzákötik a Tiszántúlhoz, Dél-alföldhöz, a Duna-Tisza közéhez vagy az északi területekhez.

Legtöbb szállal a gazdálkodás területén a Dél-alföldhöz kötődik, bár a Tiszazug északi települései /Tiszaföldvár, Nagyrév, Cibakháza, Tiszainoka/ nem mindig mutatják ezt a képet, s a déli kötődés itt lazább. Az eszközök közül délre és a Tiszántúlra egyaránt jellemző a kétmankós /kétkocsú/ kasza. A tövisborona ’tüsökborona’ neve is a déli részekkel való szorosabb kapcsolat jele. A cséphadaró korai kiszorulása a használatból déli hatással magyarázható, s megfigyelhető, hogy megyénk északi részén sokkal később szorul ki a használatból, mint a régi módszereket, kevéssé termelékeny módokat őrző Tiszazugban.539 Ugyanakkor itt jelenik meg déli és tiszántúli hatásra a marokszedő kampó. A jászsági aratók ezt az eszközt éppen a Bagi-majorból, Törökszentmiklós uradalmaiból viszik északra magukkal. A név - egyéb nevek mellett - déli kapcsolatra utal. Érthető is, hiszen a Dél-Tiszazug népe Csongrád, Szentes tanyavilágában kapott munkát leginkább a környéken.540 A Dél538 SZMNA I. 1. 1. kcs., 1.2. 1. kcs. 2-4. tk. - vö: MADAR I., 1982. - KORKES Zs„ 1982.

539 Vö: kétmankós kasza: NOVÁK L., 1984. 527. /Kecel/, BÁLINT S., 1976. II. 540. /Szeged vidéke/, MOLNÁR I., 1971. 377-382. /Tápé/, JANÓ Á., 1982. 87-88. /Szánk, Móricgát/, KISS L., 1926. /Hódmezővásárhely/, NAGY Gy., 1963. 161. és XVI. tábla, 28-31. /Vásárhelyi puszta/, NAGY Gy., 1965. II. 138-139. /Orosháza/, JUHÁSZ A., 1978. 259 /Sándorfalva/- egymankós kasza vidéke: IKVAI N„ 1977. 157-159. /Börzsöny/, PALÁDI-KOVÁCS A., 1984. /Répáshuta/ 131. - IKVAI N., 1967. 110-114. /Zemplén hegyvidék középső része/, BALASSA L, 1965. 81- 83. /Hegyköz/, GUNDA B., 1984. 66-67., - A kaszatípusok megyei elterjedéséhez: SZMNA. I.

1. 9. kcs., 1.2. 9. kcs l-3tk. - Tüsökborona névhez: SZMNA.I.l. 1. kcs. JANÓ Á., 1982. 85. /Szánk, Móricgát/, BÁLINT S., 1976. II. 532. /Szeged és vidéke/, MOLNÁR L, 1971. 373. /Tápé/, NAGY Gy.., 1963. 25. /Vásárhelyi puszta/. — A csép északi használatához: IKVAI N. 1977. 167; 190-191. /Börzsöny hegység/, SELMECZI KOVÁCS A., 1976. 82-93. /Észak- Magyarország/- A nyomtatás és a cséppel való cséplés viszonyához: - PALÁDI KOVÁCS A., 1982. 54-55. /Barkóság/ - GUNDA B„ 1937. /Bódvavölgye/, 59-61., SELMECZI KOVÁCS A., 1984. 135-136. /Répáshuta/, IKVAI N., 1967. 147-152. /Zempléni hegyvidék középső része/, BALASSA L, 1964. 108-117. /Hegyköz/, FARKAS J., 1982. 87; 103-104. /Ecsedi láp vidéke/. E munkában a nyomtatás a cséppel való cséplés mellett már jelentősebb súlyúként jelenik meg. - Szolnok megyében a Jászságban: IKVAI N., 1961. - A nyomtatás túlsúlyához vagy kizárólagos voltához és a csép jelentéktelenségéhez: BELLON T., 1984. 562-563. /Kecel/, BÁLINT S.,

1976. II. 549-551., a csép kisebb szerepéről: 553-554. /Szeged vidéke/, Molnár L, 1971. 384- 387., Janó Á., 1982. 97-101. /Szánk, Móricgát/, Sztrinkó I. /szerk./, 1983. 41-43. /Kecskemét és környéke/, NAGY Gy., 1963. 63-90. /Vásárhelyi puszta/, NAGY Gy, 1965. II. 153-159. /Orosháza/, MÁRTON L„ 1983. 384-386. /Békés/. - Ismert, hogy GYÖRFFY I. e munkafolyamatra és technikára is építette a hegyvidéki és alföldi gazdálkodás közötti különbséget: GYÖRFFY L, 1928. - HOFFMANN T., 1963. 271. Xl.tk. Összefoglalja a csép és a nyomtatás területét a múlt század utolsó harmadában.

540 A kuka névhez: BÁLINT S., 1976. II. 542-3. /Szeged környéke/ - JUHÁSZ A., 1978. 259. /Sándorfalva/, JANÓ Á., 1982. 90-92. /Szánk, Móricgát/, NAGY Gy., 1965. 141. /Orosháza/,

276