Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban

területükön talált cölöplyukak és a karámok között semmilyen összefüggést nem tudtunk megfigyelni.

2. A pásztorok lakóhelyei (II/A. terület)

Az állatokat felügyelő pásztorok lakhelyeit a karámoktól délre, a II/A terület - és egyben az állattartó rész - végén találtuk meg. Másként nehéz lenne értelmezni ezeket az egyformán kb. 2,5x2,5 m nagyságú, lekerekített sarkú, szabályos négyzet alakú lemélyedéseket, melyek formája némiképp eltér a falvak házaiétól. Egymástól 5 ill. 10 m távolságra voltak.

E három kisméretű pásztorház ugyancsak középső cölöpös szerkezetű volt, tüzelésre utaló nyom nélkül. Közülük kettő mégis leégett, egyiknek az átégett oldalfala, másiknak a leégett teteje esett a házgödörbe. Nem tudjuk, hogy a tüzet a közelükben, tőlük északra ásott tüzelőgödrök (füstölők?) okozták-e, vagy a nagy karám feltételezett leégése. Annyi bizonyos, hogy a házaktól délre feltárt, már említett tüzelőgödör(füstölő?)-csoportok ilyen veszélyt nemigen jelentettek, hiszen az uralkodó észak-északnyugati szél a szikrákat az ellenkező irányba vitte. A néhány hulladékgödörben kevés leletanyag volt, elsősorban állatcsontok. A kerámia és egyáltalán a falurész gödreire jellemző leletanyag gyakorlatilag teljesen hiányzik.

3. Cölöpépítmények (II/A-B. és IV. terület)

Az állattartó rész bizonyos területein, elsősorban a karámok között igen sok cölöplyukat tártunk fel. Ezek egy része hosszú, olykor párhuzamos sorokat alkotott, tehát valamiféle építmény alapja lehetett. Csak találgatni tudjuk, hogy ezek górészerű, a takarmány tárolására szolgáló építmények voltak-e, s ilyenformán az állattartással függenek-e össze, vagy kapcsolatba hozhatók-e földfelszínre épített, emberi lakás céljaira szolgáló házakkal. Felvetődhet az is, hogy állatok elhelyezésére készített akiok nyomai lehetnek. Tekintve azonban, hogy a számtalan cölöplyuk egymáshoz való viszonya a legtöbb esetben nem határozható meg, s figyelembe véve a terület rendkívül állatjárásos talaját, a kérdést jelen ismereteink szerint nem tudjuk megválaszolni. 4

4. Nyolcas alakú objektumok (II/B. és IV. terület)

Két olyan, nagyméretű „árok” is előkerült az állattartó részen, melyek lényegében teljesen, egyformák, de egykori funkciójuknak meghatározásánál csak találgatásokra vagyunk utalva. Ezek egyikét csak szakaszokban sikerült megfigyelni (IV. terület), a másikat azonban teljes egészében fel tudtuk tárni (II/B. terület).

Ezen objektumok egy alul nyitott, szabályos kör alakú árokból állnak. A nyitott végükkel ellentétes oldalukhoz egy kissé deformált félkör alakú árok csatlakozik, mellyel együtt így egy alul nyitott 8-as formáját veszik fel.

A teljesen feltárt példány kb. 30 m hosszú és 25-27 m széles. A felső, deformált félkör hossza 12 m, az alul nyitott köré 18 m. A nyitott körszárak egymástól való távolsága kb. 15 m.

Az ettől északra fekvő, hiányosabban megmaradt hasonló objektum valamivel kisebb. Hossztengelyének iránya északnyugat-délkelet, míg az ép objektumé északdél. Megegyeznek viszont abban, hogy egy kiemelkedés lejtőjére ásták őket olyan

26