Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Surányi Béla: Régi gazdasági növényfajták, tájfajták a XVIII-XIX. században
első világháború után a nemesítés a szepességi lennel indult meg Kompokon. További nemesítés kiinduló anyagául szolgált a Hosszúháti tájfajta,382 amely jól alkalmazkodott az Alföld viszonyaihoz, s a 20. század második feléig művelésben volt. A borsó termesztése egyidős a búzáéval. „Kevés olyan növényt ismerünk, amelynek olyan gazdag fajtaválasztéka alakult ki már a 19. században mint a borsónak.”383 A hazai kultúrájára utaló adatok is bőségesek. Pethe Ferenc közel egy tucat fajtát ismertet a 19. század elején.384 Bizonyos, hogy a 18. században Magyarországra is eljutottak a nyugat-európai fajták,385 s ez később is folytatódik. A piaci zöldborsótermesztés kibontakozása a 19. század második felében következi be a Victoria és a Folger-típusú zöld kifejtőborsó386 fajtákkal. Ekkor számos olyan fajta született, amelyek közül jónéhányat még a 20. század második felében is termesztenek:387 388 389 390 391 pl. Caractacus (Májusi sárga-1865), az Express Alaska (1884), a Lincoln (1908). De hosszú pályát futott be a Victoria (1839) és a Gladiátor (1883) is. Grábner E. említi még a simaszemü sárgamagvú szepesi fajtát.TM Génrezervátumban található egy Tatabánya és egy Jánoshalma környékén begyűjtött veteményborsó tájfajta. „A nálunk termesztett babfajok, amilyen a vetemény bab (Phaseolus vulgaris L.) és a tüzbab (Ph. coccineus L.) csak a felfedezések után került hozzánk Amerikából. Azelőtt nem ismerték, csak közeli rokonát a lóbabot vagy babót (Vicia faba). A Phaseolus-fajok a lóbabtól, mivel azt kiszorították a termesztésből, még a nevét is átvették: bab, de egyes vidékeken használatos a régi magyar neve is: a paszuly, a fuszulyka stb.” - írja Mándy György.TMSzántóföldi termesztése kizárólag a száraz mag betakarításáért történt, zömmel kukorica köztesnövényeként ültetve. A futó vagy karosfajtákat a Kárpát-medencében csak szórványosan, kis területen vetették, kukoricára vagy karóra futtatva. A babnemesítés hazánkban csak a 20. század elején kezdődött el. így a külföldi fajták mellett a tájfajták domináltak: Fehér gyöngy, Fehér lapos, Fürjbab, Cukorbab, Kőbab, Szalmabab, Kénbab, Soproni hosszú, Hosszúzöld, Fehér nagyszemű, Gödöllői barna, Gyulaházi gyalogbab, Mezőcsáti igazgyöngy.m Híres tájfajta az Erdélyi gyöngybab és a Bánáti paszuly.TM A zöldbabtermesztés terjedése, a borsóéhoz hasonlóan, jelentősen megnövelte e növény féleség szántóföldi jelenlétét, s átalakult a fajtaösszetétel is. A lóbab újkori termesztési hagyománya szegényes volt hazánk földjén. Takarmánynövényként a 19. században újból fölfedezték egy rövid időre. Főleg az ország déli részén fordult elő, egy-két tájfajtát fölmutatva.392 A mohácsi járásban 1870 óta 382 KAPÁS S. 1969.315.0. 383 KAPÁS S. 1997. 27. o. 384 SURÁNYI D. 1985. 223. o. 385 MÁNDY Gy. - SZABÓ L.- ÁCS A. 1980. 17-19. o. 386 Ua. 387 MÁNDY Gy. 1971. 150-151. o. 388 GRÁBNER E. 1922. 248. o. 389 MÁNDY Gy. 1971. 151.0. 390 KAPÁS S. 1997. 196-198. o. 391 ANTAL D. - ERDÉLYI I. - NAGY Z. - SEBŐK M. P. - MÓZES P. 1957. 233. o. 392 KAPÁS S. 1997. 203. o. 187
