Jáki Réka: "Hej párta, párta, gyöngyös koszorú…". Vezető a magyar Millenium alkalmából rendezett kiállításhoz (Szentendre, 2001)

10. Ceglédberceli lány hajviselete

A Két, még ma is használatos fejviseleti forma: a főkötő, és a fejkendő között tehát lényeges a különbség. A főkötőt kizárólag csak asszony viselhette, fejkendővel viszont, ha az időjárás, és némely szokás úgy kívánta meg, betakarták a lányok szépen fésült haját.

A hosszú, gondozott haj a lány ékessége volt, ezzel tűnt ki lánytársai közül, éppen ezért gondozása nagy körültekintést kívánt. A női hajat lehetőleg sohasem vágták le, legfeljebb erkölcsi vétség elkövetéséért, büntetésként.

A hajviseletről általánosságban az állapítható meg, hogy a nők kora szerint változik és hogy mind a lányok, mind az asszonyok fésülködése legtöbb esetben más hétköznap és más ünnepen. Csak a lányok egykori hajviselete révén ismert, hogy az előhaj középen történő kettéválasztásának szokása a középkorig megy vissza. A hátihajat korábban két ágba fonták, de kb. a 12. század óta gyakran egy ágba fonottan viselik Pest megyében is (9. kép). Csömörön például előfordult (palóc hatásra) hogy három vagy négy mezőre osztották a fejtetőt, és a két oldalra pödört vagy fonott hajat a hátihajhoz vezetve fonták egy vagy két ágba (10. 11. kép).

11. Csömöri kislány

13