Mucsi András - Kiss Joakim Margit (szerk.): Beck Judit festőművész gyűjteményes kiállítása. Szentendrei Képtár 1990. szeptember - október. Pápa, Városi Galéria 1990. október - november (Szentendre, 1990)
BECK Judit hivatalosan sohasem volt a régi szentendrei művésztelep tagja, festészete a 30-as évek közepétől mégis erősen kötődik a telep életéhez. A festőt Modok Mária hívja Szentendrére 1936-ban, a szentendrei művészet egyik legvirágzóbb korszakában. Ezt követően festi legjobb szentendrei életképeit és munkaábrázolásait. melyek központjában az anyaság gondolata áll. A kifejezés mozgatórugója az a szociális együttérzés, mely festőbarátai. Modok Mária és Dési Huber István, majd Derkovits Gyula művein hasonlóképpen jelentkezik. Művészetében meglepő volt ez a változás, hiszen a Csók-növendék Beck Judit fiatalkori művei a 20-as évek végén és a 30-as évek elején felhőtlenül derűsek, dekoratívak, színesek és fénnyel telítettek voltak, melyekben egyszerre érződött a korareneszánsz friss levegője, törékenysége, a kontúrrajzok érzékeny mozgású ritmusában a japán fametszetek és az impresszionizmus mestereinek (Manet, Gauguin, majd Cézanne) tisztelete és csodálata. A 30-as évek végén, a II. világháború sötét viharainak előérzetében kezdődik Beck Judit festészetének „fekete" korszaka, a felhőtlen fiatalkor, a boldog családi légkör, a derűs főiskolai évek ellenpólusaként, változatlan szentendrei tengellyel. A fekete korszakban, mely stilárisan időben követi Czóbel és Barcsay hasonló periódusát, Beck Judit festői ereje csúcsához ér és különös módon kolorizmusa is érettebbé válik. Fekete korszakának legjelentősebb darabjai drámai erejű és bensőséges, érzelemgazdag portréi, kékes és sárga fényekben felvillanó expresszív önarcképei és aktos kompozíciói. A 40-es évek második felében Beck Juditot saját korábbi érdeklődésének megfelelően, régi barátai, Kmetty János, Gráber Margit társaságában munkálkodva, mint elkötelezett festőt-a szó legnemesebb értelmében - ismerhetjük meg. (Tetőfedők, Farakodók dunai uszállyal, Díszletmunkások). Művészi magatartása e téren már korábban is megfigyelhető: egyfajta szolidaritás vállalása - Nagy Balogh, Nagy István szellemében - minden heroizálás nélkül, a kétkezi munkát végző emberekkel. Beck Judit életművének további szakaszát, melyre a korábbi sokoldalú aktivitás mindig jellemző marad, a fordulatok éve után. a szigorúbb szakmai kritika akár egy bizonyos belső emigrációnak is tekinthette. Ahogy Barcsay Jenő a hivatalos izmusok elől a művészeti anatómiába menekülve szorgalmával és kitartó tehetségével arat páratlan diadalt, úgy fedezi fel a gondolatot is gúzsbakörtő években a portréfestő Beck Judit, második férje. Major Tamás oldalán a színház és a zene számára már a gyerekkor óta vonzó, élményt és menedéket adó, viszonylag szabadabb, kimeríthetetlen és sok sikert hozó világát. Színészekről, színpadi szerepekről készített portréiban, rajzaiban arra törekedett, hogy rangot biztosítson ennek a kevéssé méltányolt műfajnak, mércéül állítva Manet, vagy Max Slevogt klasszikusnak számító, hasonló tárgyú festményeit. Beck Judit e téren elért eredményeit számos színészporté-kiáliítás sikere, valamint a Magyar Nemzeti Galéria és a Színháztörténeti Múzeum gazdag, és nemcsak* dokumentum-értékű képanyaga bizonyít. A színpadi szerepek, a színészi alakítás interpretálását adta meg a portréfestészet belső látást sugalló eszközeivel. Képeit a színpadi próbákon, rendezés közben, vagyis a darab születése közben, fogalmazta meg. Beck Judit - Major Tamás segítségével - új és izgalmas területet fedezett fel festészete számára. Művészetének - a színészportrék mellett - másik refúgiuma: szentendrei virágoskertje. A virágképek Beck Judit emberi nyitottságának, szellemi frissességének, színekben is megnyilvánuló törhetetlen derűjének és megújuló alkotókedvének jelképei. Ezen a téren nyilvánul meg ismételten ötvös-szobrász apjától. Beck Ö. Fülöptől örökölt kísérletező kedve és technikai készsége. Virágképei kapcsán újítja meg. egyéni módon, a Hinterglasmalerei hagyományát s komponálja üveghátlap képeit, s először alkalmazza a papírdomborításos grafikai technikát is. A hetvenes évek szentendrei termését Beck Judit engobe-festésű kerámiái gazdagítják. Kerámiaedényei iparművészeti, gyakorlati rendeltetésű tárgyak, de többnyire figurális kompozíciók. Stilizált állat- és emberfiguráiban a görögös hagyományok felhasználásával ismét Beck Judit derűje, humorérzéke nyilvánul meg. Mediterrán élményeket dolgoznak fel a 80-as évek elején Beck Judit legújabb görögországi és jugoszláviai utiképei. tájképei, vázlatkönyvei. Szentendrei - egész életművét feltáró - életmű-kiállítása nemcsak művészetének gazdagságát és sokoldalúságát, hanem legjelentősebb, jórészt eddig publikálatlan értékeit sorakoztatja fel. Mucsi András
