Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)
Репс és környékén pedig gyakran került elő korábban is régészeti lelet, amit csak össze kellett volna gyűjteni. Legkorábban a múlt század elejétől ilyenre is akadt példa. 1824-ben már láthatók voltak Ácsán a kastély parkjában elhelyezett feliratos kövek, melyek a csővári várból származtak. Régészeti emlékek pusztulásáról, elkallódásáról is maradtak feljegyzések. Pencen 1864-ből említi Kozáky Dániel a Rumany-heggyel kapcsolatban ... „midőn az első pince ásatott, egy csontokkal és hamuval töltött Római fazék találtatott.” Még 1891-ben is azon kesereg egy látogatójának, mikor 80 s egynéhány éves korában messze elkíséri,... „hogy megmutassa az országúihoz közel ama pincéket, amelyeknek helyéről kiásott becses régiségeket: római urnákat tört össze a kegyeletet nem ismerő tudatlanság.” Závodszky István valkói jegyző amatőrként foglalkozott régészettel. Összegyűjtötte a fellehető muzeális tárgyakat, s azokat a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Így egyik „régészeti kirándulása” alkalmával, 1875 táján, Csővárban hatalmas lakatra lelt, mely a 16. század elején készült. 1875-ben dr. Arányi Lajos sebészprofesszor ugyancsak amatőrként a csővári várat feltérképezi és leírja. Korábbi években jár Römer Flóris a rádi Magas-hegyen, melyet elnevez Pogányvárnak, s megállapítja róla, hogy egykori földvár volt. Innen kap a Nemzeti Múzeum 1874-ben két ízben is kerámialeletet. Römer Flóris egyébként 1876-ban megalakítja a Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum Egyletet. Gödöllőn mégsem valósult meg, ellenben 1895-ben Vácon több lelkes kezdeményező buzgalmából létesült múzeum. Ide kerül be а Репс melletti Sügyi-pusztán 1867- ben feltárt romtemplom 16. századból származó kulcsa. Itt találtak egy szenteltvíztartót is, azonban ez elkallódott. A váci múzeumba került sok bronzkori lelet a rádi Bangor földvárból, magánosok adományaként. 1923-tól Fettich Nándor irányításával évekig folyik kelta temető feltárása Kosdon. Patay Pál 1932-ben Csőváron, a vár alatti barlangban keres ősembernyomokat. 1933-ban járdaépítés közben Pencen Anjou-Zsigmond korabeli 4—500 db dénár kerül elő, s a balassagyarmati Nagy Iván Múzeum veszi meg. 1936-ban Rádon és Pencen Gallus Sándor ásat IX—X. századi temetőt. Sok sírleletet magánosok műkereskedőknek adnak el. Ezzel lezárul a penci múzeum „praehistorikus” korszaka. A felszabadulás után eljött végre annak az ideje, hogy Pencen múzeum létesülhessen. Az ehhez vezető út azonban göröngyös volt, de mégis járható. Szocialista társadalmi rendünk lehetővé tette és anyagilag is támogatta létrejöttét. Sok újságcikk foglalkozott az elmúlt 24 év alatt ennek a kis múzeumnak keletkezésével és gyarapodásával. Keletkezéséről idézzük a szerzőnek egy ismertetőjét, mely a Tájmúzeum vagy halottasház címen jelent meg 1955-ben. A különös címhez magyarázatul az alábbiakat fűzhetjük: Pencen tanácsülésen hangzott el az 50-es évek elején egy tanácstag szájából: „Nem múzeum, hanem halottasház kell Pencen.” — Nos, erre volt a válasz a fenti cikk, melynek egy fejezetét idézzük. „Egyszer 4
