Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)
volt, hoi nem voít, nem is olyan régen, ezelőtt hat éve, hogy Peneen kiállítást rendeztünk „Falunappal” egybekötve. Két termet töltött meg az öszszegyűjtött muzeális régészeti és néprajzi anyagunk. Napokig gyönyörködött benne népünk, aztán újból minden visszakerült a ládafiába, gazdáik emlékei közé. Ekkor érlelődött meg bennem az a gondolat, hogy milyen jó lenne Pencnek egy falumúzeum, mely segítené iskolai történelemtanításunkat, szolgálná hazafias nevelésünket. A közeli községek emlékanyagát egy tájmúzeumba kívántam felölelni. Hosszú lenne beszámolni arról, míg a tervezgetésből valóság lett.” öt évnek kellett eltelnie, hogy ez is megvalósuljon. Előbb ideiglenesen az általános iskola adott helyet a gyűjteménynek. 1952. május 1-én megnyílt a múzeum, alapítási évének is ezt fogadta el a Kulturális Minisztérium. Végleges múzeumnak iskolánk szomszédságában községünk legöregebb, harmadfélszáz éves kúriája látszott legalkalmasabbnak. A teljes pusztulástól való megmentése is célunk volt, mert tulajdonosa éveken keresztül nem viselte gondját. Végre 1960-ban sikerült az épületbe beköltözni, s a járási tanács és a községi tanács renováltatta. A házat vétel útján a Pest megyei Tanács tulajdonunkba juttatta. Berendezése első években még nagyon szegényes, azonban már négy szobát megtöltött régészeti, néprajzi anyaga. Kérdezhetné az olvasó, hogyan gyűlt össze nyolc év alatt ennyi emlék? 1948—52-ig minden nyáron egy-egy hónapig jártam kerékpárral, hátizsákkal, ásóval, kapával a környéket, s mentettem leleteket, tártam fel lelőhelyeket. Gerengay Pál egykori gyűjteményéből mindössze 3 db régészeti leletet és néhány okmányt tudott átadni. Az Evva családtól egykori fegyvergyűjteményükből került múzeumunkba 5—6 db és számos okmány. Már 1954-ben két országjáró pedagógus így számol be a penci múzeumról: „Szép elrendezésben, a kőkorszaktól kezdve láthatók leletek: karperecek, nyílhegyek, kőfaragványok, használati eszközök. A szép elrendezés hűen mutatja Репс község és környékének ősi lakosságát.” 1954-ig teljesen saját erőből, minden anyagi támogatás nélkül jött létre a gyűjtemény. Ettől az évtől kezdve a járási tanács költségvetéssel biztosította fenntartását 1962-ig, amikor a megalakult Pest megyei Múzeumok Igazgatósága vette át. A Váci járási Tanács továbbra sem feledkezett meg a penci múzeum támogatásáról, további fejlesztéséről. Ugyanakkor támogatta a múzeum más kezdeményezését. így került sor már 1954-ben a csővári várciszterna feltárására és néprajzi tárgyak vásárlására, majd 1958- ban a csővári vár nagytornyának aláfalazására. A múzeum kezdeményezésére és gyűjtésével valósult meg 1957-ben a Művelődési Otthon falán elhelyezett Petőfi-emléktábla, 1973-ban az egykor Csörföly család által lakott házon a másik Petőfi-emléktábla és a múzeum előtt Petőfi-emlékmű létesítése. A múzeum végleges állami tulajdonba került 1966-ban. Ekkor a Pest 5
