Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZABÓ LÁSZLÓ: Árucsere a Közép-Tisza vidékén a XIX-XX. századforduló idején

ti részt jelenti, a tanyasiaknak ugyanígy, de ők az egész településsel is azonosítják. Egészen bizonyos, hogy e kései jogszerzések mögött ez a jászkun városi tudat is munkál. Úgy vélték, hogy a Jászkunsághoz való tartozás rangbéli kifejezője is a vásártartási jog. Gazdaságilag ugyanis több településnél indokolatlan e jognak nemhogy megszerzése, de még megtartása is. Ellenpéldaként Nagykörűre hivatkozunk, ahol egy Petrovay György földbirtokos kitenyésztette, s ezzel megalapozta a település híressé vált, speciális növénykultúráját, s a nagykörűi germensdorfi cseresznyét. Faiskolája révén előbb helyben, majd a környéken keresett árú lett, s az addigi hetivásár és piac, illetve Szolnok, Fegyvernek, Törökszentmiklós hetipiacának látogatása (ide kofahajókon is szállították az árut) kevésnek bizonyult. A vagyonosodé község számára valóban szükséglet volt a vásár, s ezt a húszas évek közepére, amikor már kellően jövedelmező cseresznyés kertek alakultak ki, meg is kapta a nagyközség. Az akkori gazdaságilag helyes döntést napjaink is igazolják. A környezetből sok tekintetben kiemelkedő település több hetes cseresznye fesztiváljáról, hozzá kapcsolódó rendezvényeiről, dinamikus fejlődéséről híres.

11 A NAGYKUNSÁG ÉS A JÁSZSÁG VÁSÁRI- ÉS PIACI KÖZPONTJAI Ha Közép-Tisza vidék vásárai felől érdeklődünk, s ezt az SZMNA kérdéseire adott válaszok is igazolják vásáros helyként mind a megyében, mind távolabbi alföldi vagy felvidéki részeken Mezőtúrt említik meg egyértelműen; néha felbukkan Szolnok és Tiszafüred neve is. A Jászkunság települései egyetlen egyszer sem kerülnek elő, ha nagyobb térséget vizsgálunk. Mezőtúr, a túri vásár említésén nem kell csodálkoznunk. Vásárai már a török időkben nevezetesek voltak, mind a török, mind a magyar hatóságok védlevelei tanúsítják meglétét, tudunk a vásárok többszöri megütéséről is. A csírájában elfojtott Törő-féle lázadás résztvevői 1753-ban magukat vásárosoknak álcázva indultak útra. 1784-ben egy úrbéri peres anyagban így fogalmaznak: „Túrnak roppant vásárai vannak, az egri vásároknál is nagyobbak. Bánátbul Világos vár tájékárul, Debrecenbül, sőt még Pozsony vármegyébül is eljönnek a kereskedők. Turi ember a kenyerét is eladhattya."

12 Fényes Elek állatvásárainak országos hírét emeli ki. Az ő adatait elemezve Nagy Lajos és Bácskai Vera Mezőtúrt a piaci alközpontok közé sorolja. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből más település nem is szerepel szemléjükben. A szűkebben vett térségből csak Gyöngyös, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Gyula és Debrecen említhető Mezőtúron kívül. Jómagam Gömör, Heves és Nógrád megyében mindenütt mezőtúri vá11 Adatok Szolnok megye... II. Mesterszállás. 46-47. (Gulyás Katalin - Soós Imre) 12 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos, 1984. 220-221. Adatok Szolnok megye... Mezőtúr. I, 622-624. ; 633. SOÓS Imre - SZABÓ István - SZABÓ László, 1985.; HML. Úrbéri perek. Mezőtúr. 1784.