Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZABÓ LÁSZLÓ: Árucsere a Közép-Tisza vidékén a XIX-XX. századforduló idején

Az 1876. évi XXXIII. t.c. alapján megszervezett, új megye 50 községből, 9 rendezett tanácsú városból és 5 járásból állt. Szolnok, Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Túrkeve, Kunszentmárton városok, s természetesen vásártartási joguk is volt. 1896-ban, Jászárokszállás, Kunhegyes és Kunszentmárton lemondott városi rangjáról, ám vásártartási jogát megtartotta.

5 A megye területén fekvő, általunk megvizsgált 60 településéből a megye megalakulása előtt 31 kapott ilyen jogot 1876 előtt, 1925-ig pedig még 5 szerzett. Valamennyi nagykun településnek volt vásártartási joga. A jászsági községek közül Jászdózsa a megye megalakulásakor, Jásztelek 1896-ban kérte és kapta meg. Egyetlen jászsági település, amely sohasem szerzett rá jogot Jászfelsőszentgyörgy. Fekvése miatt Jászberény, Hatvan, Gyöngyös, Pásztó, Pest, Vác vásárait látogatták, s nincs nyoma annak, hogy maguk akár egyszer is folyamodtak volna a jog megszerzéséért. Nagyon fontos az, hogy a megyebeli települések fele (15) az egykori Jászkun Kerülethez tartozik, s ezeknek ismét fele (7) városi ranggal is rendelkezett. A 14 kerületeken kívül fekvő vásáros hely között városi rangja csak 6 településnek volt (Szolnok, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Cibakháza, Tiszaföldvár). A vásártartási jog megszerzését a többi községben általában valami egyedi, egyszeri tényező eredményezte. Földesúri segítség juttatta vásárhoz Tiszaroffot (Rofi-Borbély család), Jánoshida (premontreiek), Tiszaföldvár (Podmaniczkyak), Tiszakürt (Bolza család), Tiszaörsöt (egri káptalan); Csépa kuriális falu volt, s e minőségben a Dél-Tiszazugban verseny nélkül állt. Tiszafüred külön eset abból a szempontból, hogy 1746-1871. között mezővárosi rangú település vásártartási joggal. A polgári korszak közigazgatási átrendezésekor, bár fontos átkelőhely, Hortobágy-széli település, s egyben járási székhely is - nagyközséggé fokozzák le. Ezen csodálkoznunk kell, hiszen kereskedelmi központ szerepkörét több fontos tényező támogatta. Nehezen nyugodtak ebbe bele. Mutatja az is, hogy pecsétnyomóján a település XX. század elejéig használta a városi címet.

6 Nagykörű igen későn, 1925-ben lesz vásáros hely önerőből az ekkorra kialakult és híressé vált árúja a cseresznyéje jobb értékesítési lehetősége miatt.

7 (1-2. térkép) 5 A tiszafüredi járást 1950. január elsejével csatolták Heves megyétől Szolnok megyéhez, s időközben és ekkor néhány más község is megyét cserélt. - SERES Péterné, 1975.45-50. - Adatok Szolnok megye... I. 35-36. - A városi rangról a magas adókulcs miatt mondtak le a települések. Itt jegyezzük meg, hogy bár járási székhely volt a később megyéhez csatolt Tiszafüred, s nevezetes volt vásárairól is, a legutóbbi időkig nagyközség maradt. 6 Adatok Szolnok megye... II. Tiszafüred. 391.; 403 7 Adatok Szolnok megye... I-II. - Tiszti címtár, 1911. - SzML. Községi adatok. Alispáni ir. 1123/926. sz. - SZMNA I-II. - Természetesen számos település történetét megírták,