Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZÉKELYNÉ KÖRÖSI ILONA: Utazás, közlekedés, árubeszerzés Szilády Károly konceptjeiben (1841-1871)

vagy Telegdy Lajos vasút melletti fogadójában volt a szálláshelye, míg „a Bikába ahoz az átkozott vereshajú fogadóshoz - ki alig ezer lépésre fekvő szőlőskertbe 1 pftért vitt ki és ugyan annyiért hozott vissza - csakugyan nem szállok többé" - írta 1859-ban.

20 A levélfogalmazványok a háztartás beszerzéseiről is sokat elárulnak. Szilády gazdálkodással nem foglalkozott, viszont megengedhette magának, hogy mindenből jó minőséget szerezzen be. Étkezéséről, élelmiszervásárlásairól gazdasszonya gondoskodott. Zöldség, gyümölcs, baromfi, hal, hús bőséggel beszerezhető volt a helyi piacon. Hízott libát, baromfit, gyümölcsöt, dinnyét, sertéshúst alkalmanként pesti rokonainak, ismerőseinek is küldött, sőt télire eltartandók beszerzését is vállalta, mint például igazi nemes kecskeméti pogácsaalma, téli savanyú és édes alma. Nyáridőben is küldött Pestre halat (potykát és kecsegét) kosárban, jég közé pakolva.

21 Bár maga nem volt gazdálkodó, mégis figyelt az időjárásra, foglalkoztatta a szőlő- és gyümölcstermés, figyelemmel kísérte az új fajtákat, beszámolt a kecskeméti dinnyecsarnok megnyitásáról, s hosszú leveleket szentelt a jó sütőtök (püspöktök) szakértelmet igénylő termesztésének és sütésének. Zöldség- és virágmagvakat rendszeresen küldött levélben, egy alkalommal, pedig a Ribiz Niger nevű cserje szaporítóanyagát küldte át Nagykőrös polgármesterének, részletes használati utasítással. Szokása volt unokáinak és a rokon gyerekeknek apróperecet és debreceni mézeskalácsot küldeni.

22 Novembertől egész télen át a nyomdatulajdonos asztalára is jutott a kecskeméti disznótorok finomságaiból, főleg, hogy Vargáné Zsuzskát, a házvezetőnőt sokfelé hívták segíteni. A gazdasszony által csomagolt és Pestre küldött kóstolót időnként viszonozták az ismerősök, például egy ládányi vasútra feladott ürmös borral; Szilády köszönő leveléből pedig újabb érdekes információt tudhatunk meg: iy

Az üvegeket ugyan vissza tudnám szolgáltatni, mert elég hever itthon az évenként hozatni szokott szolyvai savanyúvizekből; ilyet küldhetnek 40-et is, de váljon meg érdemelné-e a szállítást.. ,"

23 A sertésvétel és a szalonnatárolás fontos kérdései terjedelmes feljegyzésekre késztették Sziládyt. Kecskeméten sokan hizlaltak 6- sertést is, amelyeket élve vagy kimérve eladtak. Szilády közvetítésével pesti ismerős családok is vásároltak és itt dolgoztatták fel a sertéseket.

24 Többen kértek Kecskemétről borecetnek való bort (ez nem azt jelenti, hogy az itteni borok csak ecetnek voltak jók!). Szilády - aki közvetített ilyen igények esetén, csak azt kérte, hogy a megfelelő időben jelentkezzenek, amikor a borok lefejtésének ideje van, később bajosabb, „mert nagy hordó lehúzott bort egy akó 20 BKMÖL Conceptek. Telegdy Lajos Úrnak Debrecenben. 1859. április 29. 21 BKMÖL Concepek. Tili húgomnak Pőszéren, 1848. július 7. 22 BKMÖL Conceptek. Lajos fiamnak Vácon. 1854. október 18. 23 BKMÖL Conceptek. Adamofszky úrnak Pesten. 1867. január 8. 24 BKMÖL Conceptek. Czere Benjamin Uram Öcsémnek Pesten. 1850. december 9.