Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - VÁLYI KATALIN: A távolsági kereskedelem újabb emléke Szerről
A közkedvelt, olcsó, de jó minőségű árú eljutott a török uralom alatti területekre is, egészen Dél-Erdélyig terjedt el. A magyarországi nyugati posztó-behozatal súlypontja azonban 1542-ben a délnémet áruk továbbra is jelentős behozatala mellett, fokozatosan áttolódott először a morvaországi és sziléziai középminőségű és olcsó árukra. 11 Majd a XVI-XVII. század fordulójára az angol posztó fokozatosan kiszorította a piacról a korábbi divatos németalföldi, rajnai, dél-német, morva, sziléziai és lengyel posztókat. Ennek ékes bizonyítékai az előadás elején említett, török időkből, magyar várfeltárásokból származó angol áruvédjegyek. Összegezve a fentieket megállapíthatjuk, hogy a Nürnberg város kisebbik címerét ábrázoló pecsétünk nagy valószínűséggel a XVI. századból, a nürnbergi posztó-behozatal magyarországi virágkorából származik 12 . Feltehetően Nürnberg egyik tipikus textil- (vászon, szövet, vagy leginkább posztó) gyártó elővárosából származó árú hitelesítésére szolgált. Ebben az időben Szeren a lelet előkerülési helyén, a korábbi kolostorépületek romjai fölött már a mezőváros épületei állottak, így az árú használata Szeren - akárcsak Csomorkányban - a mezőváros lakóihoz köthető. Ezzel a várőrségek ellátása mellett a nürnbergi posztószállítmányok másik fontos célterülete, a vidéki lakosság igényeinek a kielégítését igazoló leletek sora gyarapodott, bővült tovább jelentősen. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy egy negyedik, a fentiekben tárgyalt nürnbergi plombákkal teljesen megegyező leletről is van tudomásunk. Magyar Kálmán kollegám Kálmáncsán találta a plombât, amit - hozzám hasonlóan - Ő is Lővei Pálnak mutatott meg. 13 A sors kiszámíthatatlanságának érzékeltetésére idézem Lővei Pál sorait: „Már annak is elég kicsi a valószínűsége, hogy egy viaszpecsét kerül elő a földből, hogy két pecsétlelet ugyanazt a címert mutassa, ugyancsak valószínűtlen, mindez azzal együtt, hogy mindkét régész nekem mutassa meg a leletet, valószínűleg már legalább egy négyes találat valószínűsége". Bár nem tartozik az előadás szorosan vett témájához, egy vonatkozásra még feltétlenül érdemes kitérni. Lehetetlen nem észrevenni, hogy Szeged város 1719-ben vésetett új, de valójában hamisított pecsétnyomója Nürnberg város szóban forgó kisebbik pecsétjéről vette a mintát. Reizner János Szeged története I. kötetében már 1899-ben részletesen rekonstruálta a pecsét történetét. A város régi, kisebbik pecsétjén (Buda, Esztergom és Kassa szabad királyi városokéhoz hasonlóan) nem szerepelt a város közjogi állása, ezért a hódoltság után nem volt alkalmas a hatóság régi jogainak kivívására. Ezért mindenképpen egy új, a korábbi kiváltságokat bizonyító pecsétre volt szükségük. Mivel a korábbi nagyobb pecsét elveszett, 11 PACH Zsigmond Pál 1971 27. 12 Későbbi semi esetre sem lehet, mivel a XVI. század végén a település elpusztul, a XVII. században már pusztaként említik az írott forrásokban. Ezért nem is csoda, hogy a XVI. századnál későbbi leletek nincsenek a lelőhelyen. 13 Lővei Pál segítségét ez úton is köszönöm.
