Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - SZABÓ GÉZA: A margitvirág útja Niederkirchentől Hartáig

egyes nyelvjárásokban a krizantémot jelentő 'ju' hasonlít a kilenc jelentésű 'jiu'ra. Ilyenkor krizantémbort ittak, hogy az ősidők óta gyógynövényként is használt virág italával megőrizzék erejüket és hosszú életűek legyenek. A kilences szám is egyébként az erényesség és a hosszúélet megjelenítője. A művészek is szívesen ábrázolták, megjelent a költészetben, a festészeten, a faragványokon és hímzéseken. A krizantémból a mai napig hűsítő italokat, teakeverékeket és illatszereket is készítenek belőle. A VIII. század táján eljutott Japánba is, ahol hamarosan még a kínaiaknál is jobban megkedvelték, s a krizantémot Japánban az uralkodók jelképükké választották, és hivatalos címerré tették. Ma is ünnepet szentelnek neki.

31 (11-12. kép) A katolikus Európában pedig a halottak virága lett, s ma már Mindenszentekkor a sírok elképzelhetetlenek krizantém nélkül. A krizantém ábrázolása a XV. századtól számos keleti díszítőelemmel együtt tűnik fel az itáliai, többek között a faenzai majolika edényeken.

32 A reneszánsz idején a szoros kapcsolatoknak köszönhetően ez a hatás egyébként Itálián keresztül a hazai főúri udvarok részére készülő edények díszítésére is hatással lesz. A törökkorban a keleti és a késő reneszánsz hagyományok sajátos keveredése figyelhető meg a magyar céhes fazekasság működésében, mint azt a szolnoki vár területén előkerült tál is mutatja. (14. kép) Európa belsejében pedig egészen a németalföldi területekig a jellegzetes fészkes virágzat gyakran tűnik fel a XVI-XVII. századi edényeken.

33 A Faenzában 1957-ben egy ásatáson talált két fehér ónmázas, kék festésű, 1600 körül helyben készült majolika tányérok egyikének peremét arabeszkek, közepét pedig egy lendületes vonalakkal megrajzolt krizantém díszíti.

34 A változatos rajzolatú tálak egész Európában hamar elterjedtek. A nagy kereslet kielégítésére a XVI. század második felétől formában készítették, melyek közül számos darab ismert a németalföldi területekről is. Ez a kerámiaművesség a német területeken a helyi fazekasság készítményeire is meghatározó hatással volt. Magyarországra a XVIII. században Pfalz, Hessen területéről érkező német telepesek csak a legszükségesebb kerámiatárgyaikat hozták magukkal, de igényük, ízlésviláguk kielégítésére készen álltak a velük költöző fazekasaik. Az ő kezükön formálódott tovább az itáliai eredetű, a német területeken továbbélő késő reneszánsz motívumkincs, és ugyanolyan technológiával készítik edényeiket a Kárpát-medencében továbbra is,

35 mint tették azt óhazájukban, ahol a margaréta az 31 http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/krizantem.html 32 www.micfaenza.org/en/n4458e.html 33 John G. HURSTJohn G.- Dawid S. NEAL, Dawid S.-BEUNINGEN, H.J.E Van, 1986. 122. 34 www.micfaenza.org/en/n7949e.html 35 SZABÓ Géza, 1999.