Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - SZABÓ GÉZA: A margitvirág útja Niederkirchentől Hartáig

egyik kedvelt, hosszú ideig megőrzött női név és díszítő motívum a kerámia mel­lett a textileken és a festett bútorokon is. 36 Az elnevezések és az ábrázolások alapján jól látható, hogy a különböző, mar­garétához hasonló szerkezetű virágok elkülönítése nem mindig egyértelmű. A név hallatán nem mindenki ugyanarra a virágra gondol, s fordítva, ugyanazt a virágot másként és másként nevezik. Ezek után nem meglepő, ha a kerámiatárgyakon el­nagyoltan megrajzolt, középen nagyobb kerek, körötte elnyújtott pöttyökkel áb­rázolt virágot inkább csak a motívum neve alapján ismerjük. A magyar néprajzi kerámia kutatása során Ács Lipót hívta fel a figyelmet arra, hogy a mórágyi tála­kon, tányérokon és bokályokon a tulipán mellett a margitvirág tűnik fel leggyak­rabban - igen változatos formában. 37 A mórágyi kerámia motívumcsoportjait - mint arra Nagy Janka Teodóra fel­hívja a figyelmet összefoglaló munkájában - Beczkóyné Révész Ágnes ismer­tette először részletesen, majd Kresz Mária, István Erzsébet és Soproni Olivér elemezte. 38 A virágmotívum, a mórágyi kerámia egyik specifikuma a sajátosan szerkesztett, leggyakrabban három virágból álló csokor, melyet Soproni Olivér az életfa-ábrázolásra vezet vissza, s itáliai, német, osztrák és morva példákra hivat­kozva bizonyítja elterjedtségét egész Európában. 39 A csokor szerkezete, a virágok megjelenítése kezdetben igen változatos. Beckóyné a mórágyi díszítmények sajá­tosságaként említi a lendületes, hosszú szárú virágokat, melyek közül a középső mindig különbözik a többitől, míg például Szekszárdon egyforma volt mindhá­rom virág. 40 Az egyes mesterek eltérő rajzolatú virágai közül legjellemzőbbé vált díszítményen a szirmokat külön-külön, vastagabban fogó írókával fehér, esetleg zöld színnel rajzolták ki, s minden egyes sziromra elütő színnel egy pettyet, Sop­roni kifejezésével élve „ragyogtatót" tettek. A margitvirág kapcsán érdemes em­lékeztetni a niederkircheni telepesek szülőhazájabeli Szent-Margit-kultuszra, s arra a körülményre, hogy a Margit név Mórágyon még a betelepülés után százöt­ven évvel is a legkedveltebbek közé tartozott 36 A margit virág kapcsán érdemes emlékeztetni aniederkirchenitelepesekszülőhazájabeli Szent-Margit-kultuszra, s arra a körülményre, hogy a Margit név Mórágyon még a be­település után százötven évvel is a legkedveltebbek közé tartozott. ZIMMER, Klaus, 1990. 146-284. 37 ÁCS Lipót 1929. 50. 38 BECZKÓYNÉ RÉVÉSZ Ágnes, 1938. 159.; KRESZ Mária 1991. 28-30.; J. IST­VÁN Erzsébet, 1972.; MÉSZÁROS Gyula, 1968, SOPRONI Olivér, 1987.; 43-46, 145-146. 39 SOPRONI Olivér, 1987. 32-34. 40 BECZKÓYNÉ RÉVÉSZ Ágnes 1938. 159.

Next

/
Thumbnails
Contents