Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - SZABÓ GÉZA: A margitvirág útja Niederkirchentől Hartáig

sérettel Palesztinába zarándokolt, s ott hunyt el. Ezek ismeretében önkéntelenül is felvetődik a kérdés: a Margit-virág elnevezésben esetleg nem éppen ez az esemény és a szentföldi hadjáratokon megismert új virág játszott-e együttes szerepet. A tekintetbe vehető névadó szentek között egyébként két magyar is van. Skóciai Szent Margit a Magyarországra menekült angol királyfi, Eduárd Ágotától, Szent István rokonától született leánya. Mecseknádasdon született és nevelkedett, majd szüleivel Angliába ment, ahol testvérét, Edgárt királlyá kiáltották ki. Amikor megözvegyült anyja gyermekeivel vissza akart térni Magyarországra, hajójukat a vihar Skóciába sodorta, s III. Malcolm skót király feleségül vette Margitot. A skótok hazájuk védőszentjét tisztelik benne, akinek sürgetésére több egyházi zsinatot is tartottak. Ezeken a szegényekkel való könyörületességéről különösen híres királyné is felszólalt. Ugyancsak szentté avatták IV. Béla és Laskaris Mária leányát, Margitot, aki a veszprémi, majd a Nyulak-szigetén (ma Margitszigeten) lévő kolostorban nevelkedett, és szépsége mellett különösen híres volt aszkétizmusáról. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a margaréta (lat. Chrysanthemum leucanthemum) dísznövény, mely Franciaországban a lovagkorban még mint mezei virág kapta a Margit-virág nevet, és Jövendőmondó növény"-ként vált híressé. A szerelmesek szirmait tépdesése közben kérdezgették: „Szeret? Nem szeret?"

28 Ahogyan Faust híres virágjelenetében. A szerelmi jövendölésen kívül a mondóka szerint a férfi jövőjét is megmondja a margaréta: pap, katona, kondás, kutyapecér, Júdás? De akár még a halál után várható sorsról is lehetett kérdezni: mennyország, purgatórium, pokol?

29 A margaréta régi magyar neve ökörszem, ritkábban Katalin-virág, Katalin-rózsa. A füvészkönyvek évszázadokon át gyógynövényként ismerték, hazánkban csak a XIX. század elején vált kedvelt kerti virággá. Gyors elterjedését, kedveltégét mutatja, hogy Priszter Szaniszló növényneveink magyarlatin szógyűjteményében több mint húszféle változatát sorolja fel, köztük, az apró, óriás, cserjés, felemáslevelű, húsos, kereklevelű, kerti, réti, havasi, gyepes, koronás, sátoros, őszi, téli stb. fajtákat - s a krizantémot is.

30 Ez egyben jelezi azt is, hogy területenként és korszakonként is mást és mást értettek a margitvirág alatt. A margaréta latin nevében szereplő krizantém ma ismert változata azonban kínai eredetű virág. Már az ókori forrásokban is emlegették, s korán, a Song-korban nemesítették: számos festői néven nevezett - Aranycsengő, Jádemedence, Bíbor rákolló, Ezüsttál — változatát ismerték. A különösösen kedvelt, szokatlan színű, formájú fajták Kínában jelentős összegekért cseréltek gazdát. A krizantém az ősz jelképe is volt, ünnepét a Han-kor óta a 9. holdhónap 9. napján tartották, mert 28 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1554.html 29 Miként Goethe Faustjában: „Margit: ő szeret-nem szeret. Faust: E báj a mennyekből ered! Margit: ő szeret - nem szeret - (Az utolsó szirmot is letépve) Szeret!" (http:// mek.oszk.hu/00300/00389/00389.doc.) 30 PRISZTER Szaniszló, 1986. 116.