Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - SZABÓ GÉZA: A margitvirág útja Niederkirchentől Hartáig

Harta fontos szerepet kapott a mórágyi fazekasközpont működése záró időpontjának meghatározásában is, hiszen a település Helytörténeti Gyűjteményében őrzik az egyik legkésőbbi évszámos mórágyi edényt: a már említett, 1882-ben Hartára Peter Weibl számára készült tálat.

24 Ugyancsak e gyűjteményben található a mórágyi kerámia legjellemzőbb díszítményének, a margitvirágnak egy sajátos, egyedi ábrázolása. Az egyes mórágyi mesterek egyéni megfogalmazása közül a legjellemzőbbé vált formán a virágszirmokat külön-külön, vastagabban fogó írókával fehér, esetleg zöld színnel rajzolták ki, s minden egyes sziromra elütő színnel egy pettyet, Soproni Olivér kifejezésével élve ragyogtatót tettek. A margitvirágnak a hartai tálon látható elvontabb, felülnézetből készült ábrázolása igen ritka - István Erzsébet 1812-ből közöl egy hasonlót.

25 Hogy pontosan mit is neveznek margitvirágnak, mi ez az egyszerűen szerkeszthető motívum, s mi a jelentéstartalma? Az ábrázolások alapján három ma is népszerű, fészkes virágzatú növényre is gondolhatunk: a margarétára, a százszorszépre - sőt a forma mellett a latin elnevezés alapján a krizantémra is. (10 kép) A margaréta (lat. Chrysanthemum leucanthemum) tudományos neve az ókorban már Pliniusnál is olvasható. Azonban az általa leírt chrysanthenum és leucanthemum nem azonosítható az általunk ma margarétának ismert virággal. A középkortól Lonicerus füveskönyve alapján a tudományos buphthalmum megnevezést a magyar füveskönyvekben is sokáig használták. Ebből fordították a Rindsaug és ökörszem népiesnek szánt elnevezéseket, miként azt Melius Herbáriumá-ban is olvashatjuk: „Buphthalmus, ökörszem, nos S. Joannis, Sz. János virága; e fű olyan, mint az ebkapor vagy a székfű, egy szál, néhol két szál, olyan a virága mint az ebkapornak, de széles mint egy lengyel garas, elterült fehér virága mint az ökörszeme."

26 Egyes adatok szerint a francia lovagok választották először virágukká, és legkedveltebb nevét is ők adták, amikor Margit-virágnak (marguerite) nevezték. Az addigi gyakorlattal szemben már nem a hölgy kapta virágról a nevét, mint a közismert Rózsa, Jázmin stb. női nevek esetében, hanem fordítva, a virág kapta nevét egy hölgyről. Ezt a Margit név eredeti 'gyöngy' jelentése is alátámasztja, hiszen a margarétában nincsen semmi gyöngyszerű. A mi szempontunkból különösen fontos, hogy a franciák ma is gyakran közös néven nevezik a margarétát és a százszorszépet, s csak méretük alapján különböztetik meg őket.

27 Érdemes felidézni azt is, hogy Margit - VII. Lajos francia király leánya, II. Henrik angol király fiának a felesége, akit 1172-ben meg is koronáztak amikor nőül ment III. Béla királyhoz, lemondott az első házasságából őt megillető hozományáról, és az Franciaországra szállt. Magyar férjének halála után nagy kí24 Helytörténeti Gyűjtemény, Harta. 25 Helytörténeti Gyűjtemény, Harta, ISTVÁN Erzsébet, 1981. 26 MELIUS Péter, 1578. 27 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/bl002/ch05.html