Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - LOVAS KISS ANTAL: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között)

közúti és vasúti közlekedési útvonalak még szorosabbra fűzték a környező vidék és Nagyvárad kapcsolatát. Az útvonalak érintették a vizsgált térség településeit. A XIX. század derekán Nagyvárad népességének még több mint hetven százaléka mezőgazdasággal foglalkozott

6

, azonban a századfordulóra az általános fellendülés, az iparosodás és az urbanizálódás csökkentette a város közvetlen környezetében a mezőgazdasági tevékenység súlyát és lehetőségét. Ugyanakkor, a lakosság gyarapodása következtében nőtt a mezőgazdasági termékek iránti igény, amit leginkább a város nyugati vonzáskörzetéből az előnyös mezőgazdasági termelési lehetőségekkel kecsegtető, a lecsapolások által kialakult sárréti termelőövezetből kívántak kielégíteni.

7 A megnövekedett igény felgyorsította a mezőgazdaság átalakulásának folyamatát is. Az előfeltételeket az új piaci viszonyokhoz igazodó kapitalista mezőgazdasági termeléshez az 1848 utáni jobbágyfelszabadítás adta. A századfordulóra a földtulajdon kapitalista struktúrájának megszilárdulásával megindult a mezőgazdaság modernizációja, a kapitalista mezőgazdasági termelés.

8 A Nagyvárad vonzáskörzetébe tartozó falvak földművelése, állattenyésztése igazodott a városi lakosság igényeihez.

9 Az intenzív mezőgazdaságot a kiépülő vasúthálózat kapcsolta a fő piachelyhez, Nagyváradhoz. A Vésztőhöz tartozó kótpusztai vasútállomás könnyen elérhető volt az újirázi térségből érkező árusok számára, akik friss zöldséggel, tejtermékekkel, tojással, baromfival látták el a térségi központot. Jövedelmező volt a termény-, állat- és takarmánykereskedelem, az ebből élő kereskedők jelentős haszonra tettek szert a nagyváradi hetivásárokon.

10 Ebben az időben a Kis-Sárrét ezen részének helyzete különösen kiemelt volt, mert közvetlenül a Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagyvárad tengely mellett terült el. Ezen a vonalon keresztül kapcsolódott Nagyvárad az ország központjához, sőt egész Európához, ugyanis Budapest és Erdély között itt haladt át a legrövidebb út.

11 Mindez, hosszútávon a polgárosodás lehetőségét kínálta a Nagyváradot körülölelő rurális régió lakossága számára.

12 Az első világháború után Bihar vármegyét két részre vágta a trianoni határ. A határmegvonás következtében jelentősen megváltoztak a térszerkezeti viszonyok. Mivel Nagyvárad a határ másik oldalán rekedt, Bihar magyarországi területein nem maradt magas hierarchiaszintű központ, s ebből adódóan a terület belső kohéziója csökkent. 6 EGYED Ákos 1975. 38. 7 DÉNES Zoltán 2001. 8 EGYED Ákos 1975. 46. 9 SZILÁGYI Miklós 2000. 843. 10 DANKÓ Imre 2001. 126. 11 BÉRES Csaba-SÜLI-ZAKAR István 1990.46. 12 ERDEI Ferenc 1957. 56.