Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - LOVAS KISS ANTAL: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között)

A szervezöközpont hiányára és a marginalizálódásra adott első válasz a megyecsonkok életben tartása volt, így a Csonka-Bihar nem számított önálló közigazgatási egységnek (a maga 60 településével).

13 A csonka vármegye területén egyetlen város sem létezett. 1920. április 6-án a megmaradt Csonka-Bihar megye központi igazgatásának megszervezésével a belügyminiszter Balásházy Iván berettyóújfalui főszolgabírót bízta meg, aki a berettyóújfalui főszolgabírói hivatalban helyezte el az újjászervezett megyei hivatalokat.

14 Berettyóújfalu kapott kórházat és néhány középületet, de az igazi fejlesztésre a területi revízióban bízó államvezetés nem gondolt.

15 Béres Csaba-Süli-Zakar István nyomán Nagyvárad elvesztésével az egész Tiszántúl egyetlen nagyvárosa a regionális központtá váló Debrecen maradt.

16 Mivel Nagyvárad elcsatolása a korábbi természetes felvevőpiac megszűnését is jelentette Újiráz számára, fokozatosan kulturális és gazdasági kapcsolatainak rendszere is megváltozott. Ebben a helyzetben kézenfekvőnek látszott az ország belseje felé kiépíteni a gazdasági kapcsolatokat, de a határváltozást követően a 13 BÉRES Csaba-SÜLI-ZAKAR István. 1990.40. 14 DANKÓ Imre 2001. 130. 15 Béres Csaba-Süli-Zakar István. 1990. 41. 16 A Csonka Bihar területileg nagyobb volt (2771 km

2

) mint a szomszédos csonkítatlan Hajdúmegye (2386 km

2

), de népessége (176 002 fő) és népsűrűsége (69,5 fő/km

2

) alacsonyabb volt, mint Hajdú megyéé (295 898 fő; 124,0 fő/km

2

)