Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - TELENKÓ BAZIL MIHÁLY: A felekezeti örökség hagyományozódása. Szempontok a magyarországi görög katolikusságot érintő XX. századi migrációs hatások vizsgálatához

írásomban mégsem ennek a történeti változására helyezem a hangsúlyt, hanem kérdésfelvetésemben a migráció, és főként a XX. századi vándorlási folyamatok problematikájához kívánok adalékokkal szolgálni. Alapvető kérdésként fogalmazódik meg, hogy a migráció az egyházban és a vallásos megnyilvánulások terén milyen formában jelenik meg? Ez milyen hatást gyakorol a hivatalos és a népi vallásgyakorlatra? A probléma felvetése több szempontból aktuális. Egyrészt az ezredforduló időszakában korábban soha nem látott lehetőségek és kényszerpályák befolyásolják az emberek mobilizálódásával kapcsolatos döntésmechanizmusait, ugyanakkor az ezek által kialakított létstratégiák nagymértékben befolyásolják a mikro- és a makro közösségek strukturáltságának formáit. Ezek előrevetítik, és nélkülözhetetlenné teszik a társadalomszemléleti megközelítést, amely újabb szempontokkal kecsegtet a népi- és a hivatalos vallásosság-kutatás kérdéskörének XX. századi vizsgálatában. A dolgozat címében jelzett felekezeti örökség hagyományozódásával alapvetően két folyamatra gondolhatunk. Egyrészt a már kialakult hagyományok őrzésére, annak folyamatos alakulására, másrészt például az új egyházközségek megalapítása során a hagyomány teremtésére. Mindkét esetben a népességmozgás, hatással van a tradícióra. Ebből kifolyólag elsősorban annak vizsgálatára van szükség, hogy milyen XX. századi vándorlási folyamatokkal találkozunk, amelyek befolyásolhatják a lokális vallásosság arculatát. Tehát foglalkoznunk kell a migrációnak a személyi hátterével, melyben szerepet kap az egyes egyházközségekhez tartozók vándorlása, másrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül a diffúz folyamatokat sem, amikor is az anyagi vagy szellemi javak vándorlására kerül sor a különböző társadalmi státusban lévő emberek kapcsolatrendszerein keresztül. A téma alapos vizsgálata közben a társadalmi, gazdasági és technikai fejlettség függvényében kell vizsgálni mind a kulturális javaknak, mind pedig azok hordozóinak a mobilitását. Nem hanyagolható el a szekularizáció hatásmechanizmusainak elemzése sem. A vallásosság gyakorlatában szerepet vállaló mindkét fél — az egyház papsága és a hívek is — külső és belső hatásoknak vannak kitéve. A képet árnyaltabbá teszi a vallási társadalom és a civil társadalom között fennálló kapcsolatok hálója, amely attól függően, hogy mely történelmi korszakban végezzük vizsgálatainkat változatos intenzitású csomópontokat jelöl ki. Ha a vallási társadalmon belül a papságot és a híveket különválasztva kezeljük, három olyan migrációs hatásra lehetünk figyelmesek, amelyek a hívek vándorlása kapcsán a görög katolikus egyház mai életére is hatást gyakorolnak. Egyrészt a század első felében a gazdasági jólét reményében a hazájukat elhagyók helyzetét érdemes megvizsgálni. A kivándorlók döntő többsége egyértelműen a „nyugati" államokat tekintette célállomásnak. Talán nem ésszerűtlen ehhez kapcsolni a po-