Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - TELENKÓ BAZIL MIHÁLY: A felekezeti örökség hagyományozódása. Szempontok a magyarországi görög katolikusságot érintő XX. századi migrációs hatások vizsgálatához

litikai, vagy ideológiai okokra visszavezethető világháborús

10 és az 56-os emigrációs hullám visszacsatoló hatását is. Másrészt a jobb megélhetés reményében egy másik népmozgás is megfigyelhető, amit az erősödő urbanizáció váltott ki. A vidék lakosságának jelentős része költözik a városokba. Harmadrészt pedig a cigányság lassú, de fokozatos migrációja, amely alapjaiban változtatja meg egyes térségek - mint például a fokozatosan elöregedő, elnéptelenedő csereháti aprófalvak - népesedési mutatóit, etnikai és vallási összetételét. 1. A jobb egzisztencia megteremtésének reményében a nyugati országokba irányuló migránsok jelentős része nem végleges lakóhely-változtatásban gondolkodott. Elképzeléseik szerint eleinte csak az itthonmaradt családtagjaik támogatására, itthoni céljaik elérésére tettek erőfeszítéseket, de az új lehetőségeknek köszönhetően sokszor a végcél nem csupán a magyarországi anyagi biztonság megteremtése lett. Számtalan példával találkozunk, amikor a családfő migrációját - a kint létrehozott élhetőbb körülmények hatására - a család kitelepülése követte. Sok esetben az első verzió - azaz a hazatelepülés szándéka mellett támogatták kintről családjaikat, s ilyenkor nemegyszer előfordult, hogy a családi gazdaság fejlesztésén túl az egyház közösségi életére is jutott a szerencsésebbek béréből.

11 Azok viszont, akik nem jöttek, vagy nem jöhettek vissza, az adott országban telepedtek le, többségük ott alapított családot. Ok, vagy az egyes túlélő leszármazottaik - főképp 1990 után - sok esetben próbálják felvenni a kapcsolatot az itthonmaradt rokonokkal, családtagokkal, s olykor egyházi segítséget kérnek őseik felkutatásához. Ezen a ponton válik egyértelművé a migrációt, emigrációt „vállalók" kötődése az elhagyott közösségekhez, a szülőföldhöz. A döntés melyet a hosszú út előtt meghoztak, bár az egyének elhatározásán múlott, amibe természetesen azok közvetlen környezetének befolyásoló tényezői is közrejátszottak, mégis nem csak a személyes életet befolyásoló elhatározássá vált, hanem szűkebben a család, vagy olykor a falu társadalmának tágabb perspektíváira is hatást gyakorolt. Azaz társadalmi jelentőségű helyzetváltás történt, ami az adott pillanattól kezdődően az egyén és a közösség között kialakult tradicionális kapcsolatrendszer változásához vezetett. A homrogdi görög katolikus egyházközségnek több tagja volt „kénytelen" a szülőföldjét új hazára cserélni. Sokáig úgy tűnt örökre. Az 1990-es évektől kezdődően viszont egyre több emigráns vette fel a kapcsolatot az egyházközséggel is. 10 S itt a századelő népességmozgásainak hatása sem elhanyagolható. A két világháború közötti időszakban országos szinten a mai Borsod-Abaúj-Zemlén megyéből vándoroltak ki a legtöbben a tengerentúlra. IIA Belső Csereháton található Selyeb község görög katolikus templomának építésében jelentős anyagi segítséget jelentett egy Amerikába szakadt, helyi születésű lakosnak az egyházközségre hagyott vagyona. BARTHA Elek, 2004. (437.)