Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - TELENKÓ BAZIL MIHÁLY: A felekezeti örökség hagyományozódása. Szempontok a magyarországi görög katolikusságot érintő XX. századi migrációs hatások vizsgálatához

vari István, és mások. - világítanak rá arra, hogy a magyarországi görög katolikusság vallási megnyilvánulásai nem alkotnak minden jelenségcsoportra kiterjedő homogén egységet, bár elvi alapjai sok esetben - dogmatikailag, és az egyházszervezeti felépítés tekintetében - ezt képviselik. Ezáltal a vallásos jelenségek, s főként a népi vallásosság tárgykörébe sorolható megnyilvánulási formák, igen heterogén, tájegységenként változó struktúrája alakult ki.

5 Mind a mai napig megfigyelhető a nép liturgikus életben az eredetre utaló nyelvhasználat. Példaként említhető az egykori Zemplén vármegyéhez tartozó Rudabányácska (szlovák),

6 és ugyanakkor az Abaúj vármegyében található Abaújszolnok (ruszin)

7 települések etnikai gyökerekre visszavezethető liturgikus megnyilvánulásai. Húsvétkor, Karácsonykor, azaz a „Sátoros ünnepekkor", valamint a templombúcsúikon a hívek szláv liturgikus énekeket kapcsolnak a hivatalos magyar nyelven végzett liturgiába.

8 Ez azért is érdemel további figyelmet, mivel a magyarországi görög katolikus egyház liturgikus gyakorlatában a XX. század folyamán döntő többségben a magyar nyelv vált általános gyakorlattá.

9 5 Másként megfogalmazva, a vallásosság kialakult formavilága szoros összefüggésben áll a néplélek igényeivel, amely változatos megnyilvánulási formákat teremtett. Ennek elemei bizonyos téren, területen belül jellemzően koncentrálódhattak kialakítva bizonyos kulturális értelembe vett területi egységet. 6 A Rudabányácskán ma élő lakosság ősei a XVII. század végén jelentek meg. A település egy 1851-es összeírásban ruszin, 1863-ban szlovák községként szerepel. Nyelvjárásukban még ma is megtalálható a ruszin és szlovák nyelvi elemek. UDVARI István, 1992. 98. 7 SASVÁRI László. 1996. 16-17. 8 A Zempléni-hegység egyik keleti völgyében helyezkedik el Rudabányácska. A falu lakóinak ősei tótok voltak. Itt a 90-es évek közepén még a búcsúi Szent Liturgián a hívek felváltva szláv és magyar nyelven énekelték a liturgikus imádságokat, azaz a vallásosság nyelvi kifejeződése kettős prioritással jelentkezett. Vannak rá adatok, hogy a településen élők közötti hétköznapi kommunikációban ma is előfordul a szláv nyelv használata. Abaújszolnok a Belső-Cserehát egyik elnéptelenedő kicsiny települése. A XX. század közepéig parókiális hely volt. A 70-es évek közepétől egyház-közigazgatási státusza megváltozott, melynek következtében filiális hellyé vált - ez azt is jelentette, hogy a felekezeti intézményhálón belül perifériás helyzetbe került - , s merthogy ma sincs helyben parókus, a csekély lélekszámú görög katolikus közösség vasárnap és ünnepnap délutánonként az ünnepi vecsernyét sok esetben pap nélkül végzi. Az ezredforduló évében Húsvét hetében lehetőségem nyílt egy ilyen szertartáson részt venni. A liturgikus alkalmat követően az együttimádkozók kérésemre a feltámadási tropárt (az ünnep himnusza) ószlávul is elénekelték. 9 1912-ben a magyar nyelvű görög katolikus liturgikus nyelv használatának hivatalos elismertségeként alakult meg az önálló Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye.