Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BARTHA ELEK: Utak, útvonalak - A szakrális célú migráció néprajzához

A szent út lehet mindaz, ami az út többi típusára is jellemző. De lehet emellett egyfajta létezési mód is, amelynek megvannak a saját törvényei, jelentései, és amelynek önmagában is van értelme. Ebből adódik néprajzi jelentősége, és egyúttal az esély is arra, hogy néprajzi, antropológiai módszerekkel ezen a téren érdemi megállapításokat tehetünk. 1. A szent út gyakran létezik a maga fizikai valóságában. Úgy is mondhatnánk, ez az út, az utazás, az úton való lét infrastruktúrája. Világszerte ismerünk zarándokutakat, amelyek ösvény, sétány, gyalogút, felvonulási út, jelzett út vagy kiépített út formájában láthatók, érzékelhetők. Az útnak megvan a maga matériája, saját épített és természetes környezete, növényvilága, faunája, sőt, nemegyszer jellegzetes éghajlata, mikroklímája. Mindezek az úton járók számára kihívást, alkalmazkodási feltételeket jelentenek. A búcsús zarándoklatok kutatásában ezek a szempontok rendszerint kapnak némi figyelmet. A vallási migráció más típusai során azonban ilyen vizsgálatokra ritkán kerül sor. 2. A szent út több mint az a gyalogösvény vagy autósztráda, amelynek leküzdésével a szent hely elérhető. Jelenti az úton történő utazás egész folyamatát, cselekvéssorozatát, valamint magát az imént említett utat is, amely értelmét, jelentését a szentségtől kapja. 3. A vallási migráció jelentése ennél is szélesebb. A migrációnak minden olyan formájára alkalmazható, amelyben szerepet kap a vallás. Az ÚT ÁLTALÁNOS VONÁSAI Az út térben és időben egyaránt meghatározott. Változás az időben és a térben. Az állapot, a pozíció változása. Feltéve természetesen, hogy a szó hétköznapi és néprajzi értelmében vett migrációs jelenségről van szó. Az út lehet külső vagy belső. Néprajzi, antropológiai, vagy akár geográfiai értelemben nemigen szoktunk belső útról beszélni. Pszichológusok annál inkább értelmezik a fogalmat a lélek belső történéseinek egy irányba menő folyamataként, de megtaláljuk ezt az értelmezést a művészetek, az irodalom, zene képviselőinél és kutatóinál. Az út mozgás, folyamat, amelynek révén mindenképpen eljutunk valahonnan valahová. Mindig van kiindulási hely vagy helyzet, és mindig van végpont is. Ez utóbbi azonban nem feltétlenül azonos a céllal, illetőleg a megérkezéssel. Az úton járó nem is mindig a célba érkezik. Az út nem egyenes vonalú, vannak akadályok, amelyeket le kell közben küzdeni, de meg is lehet kerülni. Vannak mellékutak, tévutak, ahonnan vissza kell fordulni. Vannak könnyebb és nehezebb, vannak gyorsabb és lassúbb útszakaszok. Vannak pihenők, kényszerpihenők is, amelynek során testi és lelki táplálékban, ha kell, orvosságban, kezelésben, beavatkozásban részesül az utazó.