Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BARTHA ELEK: Utak, útvonalak - A szakrális célú migráció néprajzához

AZ ÚT TÖRVÉNYEI ÉS TÖRTÉNÉSEI Az út törvényei szabályozottak, ezeket a törvényeket az úti cél és más külső és belső tényezők szabják meg. Ezeknek a törvényeknek a hatóköre azonban nem biztos, hogy az út valamennyi történésére kiterjed. Az úton mindig történik valami, ezek az út történései. A történések lehetnek az út törvényei által szabályozottak. Ha ilyenek, akkor összefüggés mutatható ki az út rendeltetése, célja és az adott történés között. A történések között mindig találunk olyanokat, amelyek spontánnak tűnnek, vagy legalábbis nem megállapítható, hogy az út saját törvényei irányítják őket. Ezek között is vannak olyanok, amelyek összefüggnek az úti céllal, de olyanok is, amelyekről ez nem mutatható ki. A tevékenységi formák és viselkedésformák irányultsága a szent út során hármas természetű. Vannak közöttük olyanok, amelyek a célra irányulnak. Ilyen maga a helyváltoztatás, a gyaloglás vagy a szekéren vasúton, gépkocsival vagy más módon való közlekedés. De ilyen a cél eléréséért elmondott könyörgés, fohász is. A tevékenységek másik csoportja magára az útra irányul. Ilyen az, amikor kinézünk a vonat ablakán, amikor a tájat nézzük, amikor engedelmeskedünk a közlekedési tábláknak. A zarándok, az utas út közben önmagára is szán időt. Táplálkozásra, pihenésre, tisztálkodásra is fordít energiát. Ezekre a tevékenységekre akkor is sort kerít, ha nincs úton. Az út során azonban ezen tevékenységek adaptálódnak az út kínálta feltételekhez (táplálék, lehetőségek stb.) A tevékenységek egy része egészen másra irányul, nem függ össze sem az úttal, sem az úti céllal. Ezt tesszük, amikor újságot vagy könyvet olvasunk az úton. Napjainkban, az ezredforduló éveiben a szakrális migráció reneszánszát, egyúttal világméretű kiterjedését és korábban elképzelhetetlen méretekben történő tömegessé válását tapasztalhatjuk. A vallásos zarándoklatok a keresztény világban - annak körén kívül is - és azon belül a Kárpát-medencében milliók személyes élményét jelentik, és személyes kapcsolatok, valamint az információs társadalom csatornái révén további milliók részesülnek ebben az élményvilágban. Az évszázadok múlása számos tartalmi és formai változást hozott ebben a hatalmas hagyományanyagban. Mégis, úgy tűnik, a hit változatlan intenzitással készteti, hívja zarándokútra a híveket a szent helyek felkeresésére.