Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BARTHA ELEK: Utak, útvonalak - A szakrális célú migráció néprajzához
Az ismert búcsújáró központok mellett más helyek, települések köré is hasonló útvonalak szerveződnek nagyobb ünnepek, templombúcsúk alkalmával. Ezek az útvonalak több kisebb-nagyobb tájegységet érinthetnek, azokon áthaladnak, működésükben pedig megfigyelhető egyfajta rendszeresség. Egyedi események, szakrális jelentésű alkalmak is létesítenek ilyen útvonalakat, amelyek - éppen a jelenség egyedisége miatt - csak egyetlen alkalomra jönnek létre, szerveződnek. Az Alföldön ilyen volt például a pápa látogatása Debrecenben és Máriapócson. Az előbbi esemény a kálvinista Rómában nyugodtan nevezhető különlegesnek, egyedinek. A pápa látogatására Debrecenbe sereglő katolikus és más vallású hívek egyszeri alkalommal, egyedi céllal vállalkoztak erre az útra. A pápa máriapócsi látogatása szintén egyedi alkalomnak számít, de az ide vezető utak vonalvezetésüket tekintve jórészt bizonyára egybeestek a kegyhelyre történő migráció, tehát a Máriapócsra történő búcsújárás, a pócsi úf más, szokásos útvonalaival. Ezekről a migrációkról azonban a médiumokban közzétetteken túl nem sokat tudunk. Erre irányuló kutatás hiányában nem tudunk arról sem, hogy ezen alkalomból történt-e Máriapócsra gyalogos zarándoklat. A hívek túlnyomó többsége a napjainkban megszokott közlekedési módokon és eszközökkel tette meg az utat. Vallási célú migrációra a fentieken túl alkalmanként más okokból is sor kerülhet. Ilyen ok lehet bizonyos szakrális, a vallásgyakorláshoz, egyes ünnepekhez, különleges alkalmakhoz szükséges kellékek, ereklyék, szentelmények és a hitéletet szolgáló egyéb tárgyak beszerzése. Ereklyék, kegytárgyak migrációja is gyakori jelenség a katolikus és az ortodox hitéletben. Az Alföld északkeleti régióját is érintette a Máriapócsi kegykép 2005-ös országjárása, amelynek során a könynyező Szűzanya képe kereste fel saját templomukban a hívek tízezreit. 7 A vallási migráció útvonalai részben egybeesnek más, például kereskedelmi célú útvonalakkal - nagyobb települések, városok vagy vásárközpontok -, részben pedig eltérnek azoktól. Közös bennük, hogy vallási célból jöttek létre, szakrális céllal és jelentéssel működnek, vagy valamilyen módon kapcsolódnak a hitélethez. A vallásos migráció útvonala, a szent út számos vonásában mutat hasonlóságot a migráció más típusaival, például az árucsere célú migrációval. 8 Van azonban egy olyan vonása, amely megkülönbözteti a migráció legtöbb más típusától: a szent út nem csak, és nem is elsősorban az egyik helyről a másikra való eljutás eszköze (hasonlóan a turisztikához). Nem csupán „útvonal", az „A" pontból a „B" pontban átvezető görbe. 6 BÁLINT - BARNA 1994. 182-183, BARTHA 2005. 7 Erre az eseményre az utolsó könnyezés centenáriumának alkalmából került sor. 8 További részletekkel és irodalommal: VIGA Gyula, 1999, különösen 226-235.
