Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

kapcsolataiban is. A faluba települt görög katolikus ruszinok hamarosan megta­nultak magyarul, ám ezzel párhuzamosan a legtöbb magyar a mai napig nem be­szél ukránul illetve ruszinul. A pravoszláv ruszin telepítésű Ruszka Dolinán éppen a később beszivárgó gö­rög katolikusokat tekintették magyarnak. Ruszka Dolina bár ma is szinte kizárólag ruszin-ukrán település, a vallási megoszlás mégis meghatározza a nyelvi környe­zetet és a nyelvismeretet. A mátyfalvi ortodoxok a ruszka dolinái pravoszláv temp­lomba járnak, a ruszka dolinái görög katolikusok Mátyfalva görög katolikus, ám magyar misézési nyelvű templomába. A búcsújárás is elsősorban magyar nyelvű területek felé köti a görög katolikusságot: a világháború előtt és napjainkban is többen járnak Tiszaújlak, Salánk templombúcsúján túl Máriapócsra is. Ennek kö­vetkeztében, bár a településen általánosan használt nyelv az ukrán is, napjainkban a falu lakosságának mintegy fele (bár törve) beszéli a magyar nyelvet. Karácsfalván a görög katolikus liturgia nyelve a két háború között még az egy­házi szláv volt, ám a hittan és az ima nyelve már akkor is magyarul folyt. 1938 után a szertartás nyelvhasználata is a magyar lett, amit megtartottak 1944 után, a szovjet berendezkedés alatt is. Az etnikai hovatartozást itt sem kapcsolják ösz­sze a vallással, megítélésük szerint a görög katolikus egyaránt lehet ruszin illet­ve magyar. Az elmúlt évtizedekben a falvakba telepedett ukránok döntő többsége azonban nem a görög katolikus, hanem a trianoni békekötés előtt nyomokban sem létező pravoszláv vallást követte. Etnikai értelemben a fő választóvonalat napjainkban már az ortodoxia jelenti. A görög katolicizmust a hívek a pravoszlávtól megkülön­böztetve akár éppúgy „magyar vallásnak" is tarthatják, mint a reformátust. Más megítélés alá esik a magyar többségű falvakban például a görög katolikus és ortodox vallású nem magyarokkal kötött vegyes házasság is, amelyre főként Mátyfalván és Ruszka Dolinán akad példa. Az ortodox vegyes házasságból kelet­kezett családot szinte kivétel nélkül ukrán (esetleg vegyes) családnak számítják, míg a görög katolikus ruszin-magyar házasságból leggyakrabban magyar, elma­gyarosodott (vagy szintén vegyes) család válik. Az etnikailag vegyes házasságból született gyerekek ortodoxok esetében általában ukránok, míg görög katolikusok esetében legtöbbször inkább a magyarok kultúrát sajátítják el. Bár létezik példa református magyarok és pravoszláv vallású ukránok vegyes házasságára is, a görög katolikus felekezet jelenti a legfőbb érintkezési csator­nát a két nemzetiség között. Az etnikailag vegyes házasságok többsége görög ka­tolikusok és görög katolikusok, illetve görög katolikusok és pravoszlávok között jött létre. A magyar nyelvű Karácsfalván, Mátyfalván vagy Salánkon a görög ka­tolikus vegyes házasság a ruszinság nyelvi asszimilációját eredményezi. Ruszka Dolinán ellenben a tisztán magyar családok közé már egy görög katolikust sem

Next

/
Thumbnails
Contents